Trump vélhetően Johannisnál is könnyen kijárná ellenfele romániai „átvilágítását”
Fotó: Klaus Johannis/Facebook
Donald Trump amerikai elnök és Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy visszaéltek ukrajnai kapcsolataikkal. Miközben a jövőre esedékes tengerentúli elnökválasztás legújabb nagy kampánytémája jogi manőverezésbe csapott át, az ügynek romániai folytatása is lehet. A téma szakértői nyilatkoztak a Krónikának.
2019. október 16., 18:442019. október 16., 18:44
Rudolph Giuliani, Donald Trump ügyvédje szerint Romániában is kétes ügyletei vannak Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns fiának. New York egykori legendás polgármestere a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában nem árult el részleteket arról, hogy Hunter Bidennek milyen konkrét romániai érintettsége van. „Sok leleplező információnk lesz. Még nem jutottunk el Romániáig. Majd meglátja, mi lesz, ha eljutunk Romániáig” – mondta titokzatos mosollyal Rudolph Giulani Bidenre utalva. A korábbi sajtóbeszámolók alapján ismeretes, hogy
Az üzletembert időközben korrupcióért hét év börtönre ítélték, de Londonba menekült a szabadságvesztés letöltése elől. Állítólag Donald Trump ügyvédje is segítette Popoviciut jogi tanácsokkal.
Rudolph Giuliani egyébként tavaly augusztusban nagy vihart kavart Bukarestben, miután Klaus Johannis román államfőhöz intézett levelében bírálta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) „túlkapásait”, és a bírák, a védőügyvédek és a tanúk megfélemlítéséről, alkotmányellenes telefonos lehallgatásokról, valamint helytelen perekről tett említést. Az ügyvéd Romániával kapcsolatos tevékenységét saját vállalkozásán keresztül bonyolította le, amelyet Louis J. Freeh volt FBI-igazgató cége szerződtetett erre a feladatra. Ez utóbbi cég képviselte Gabriel Popoviciu bukaresti üzletembert is.
mivel – mint fogalmazott – „egyre fokozódik az aggodalom amiatt, hogy a korrupcióellenes kampány csorbítja a szabadságot, és korlátozza a szólásszabadságot”.
Freeh azt mondta: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a legfőbb ügyészség, valamint más intézmények között megkötött titkos megállapodások révén a hírszerzés tisztjeit az igazságszolgáltatás ügynökeivé változtatták át.
Az Egyesült Államokban akkor robbant ki a botrány, amikor azzal vádolták meg Trumpot, hogy nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán államfőre. Az amerikai elnök egy telefonbeszélgetésen állítólag rá akarta venni Zelenszkijt: segítsen terhelő bizonyítékokat szerezni Ukrajnában Joe Biden ellen, akinek fia, Hunter egy ukrajnai gázipari cég igazgatótanácsának tagja volt évekig. A budapesti Magyar Nemzet napilap beszámolója szerint az ügy a jövőre esedékes amerikai elnökválasztás legújabb nagy kampánytémája lett, s mostanra jogi manőverezésbe csapott át.
Fókuszban Joe Biden fiának külföldi üzleti érdekeltségei
Egyes hírek szerint a telefonbeszélgetés során az amerikai elnök még egy hadisegély visszatartását is felvetette.
Az esetet egy – eleddig legalábbis – névtelen szivárogtató hozta nyilvánosságra, a demokraták javára fordítva a játszma menetét. Ellenzéke szerint Trump idegen hatalmat „kért fel” beavatkozásra saját politikai ambícióinak érdekében, ezért
Jelenleg a képviselőház három bizottsága folytat előzetes vizsgálatokat, miközben az elnök csapata is előkészületekbe kezdett. Megszólalt az ügyben Zelenszkij is. Az ukrán elnök egy sajtóeseményen elmondta: Trump nem zsarolta meg őt a telefonbeszélgetésük során. A hadisegély kérdését az ukrán elnök csak később vetette fel Mike Pence alelnöknek. Mint elmondta, Washington feloldotta a zárolást, és még ki is egészítette a segélykeretet 140 millió dollárral.
Magyarics Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója a Krónika megkeresésére elmondta, az ügy kétélű a republikánusok és a demokraták számára. „Nyilvánvaló, hogy ha közvetlen összefüggést tárnak fel a 391 millió dolláros segély visszatartása és Trump elnök kérése között, miszerint az ukrajnai kormányfő vizsgáltassa ki Joseph Biden, illetve a fia, Hunter Biden üzleti ügyeit, illetve azt, hogy Biden alelnökként megpróbálta-e befolyásolni az ukrán főügyész leváltását, amikor a tisztviselő a Burisma gázelosztó cégnél vizsgálódott korrupció miatt, akkor az elnök ellen megindítják az impeachment eljárást. És akár elítélik (ami nem valószínű a szenátusi republikánus többség miatt), akár nem,
Ugyanakkor ha Joe Biden esetében derül ki közvetlen nyomásgyakorlás az ukrajnai főügyészre, akkor Biden esélyei csökkennek, hogy őt választja a Demokrata Párt elnökjelöltnek” – vázolta a lehetőségeket a külpolitikai szakértő.
Magyarics hozzátette: egyes vélemények szerint a Demokrata Párt baloldala egyáltalán nem bánná, ha így történne, mert számukra Biden túlságosan mérsékelt, „középutas”, és jobban szeretnék, ha egy markánsabb baloldali/progresszív programmal induló politikus lenne az elnökjelölt (pl. Elizabeth Warren).
mert véleményük szerint az egészségügy reformja, a bevándorlás stb. fontosabb kérdések egy választási évben, mint „megszállottan” az elnök eltávolításán dolgozni (amire különben Donald Trump megválasztása óta koncentrálnak). Az ELTE tanára szerint az elnök elleni impeachment eljárás nem jogi ügy, hanem politikai. „Mivel a képviselőházban a demokraták vannak többségben, az igazságügyi bizottság, továbbá a teljes képviselőház minden bizonnyal az impeachment mellett szavaz, de
Ami jelenleg valószínűtlen, ugyanis az 53 republikánus szenátorból húsznak az elnök ellen kellene szavazni 45 demokrata és 2 úgynevezett független szenátorral együtt, hogy meglegyen a 67 fős minősített többség” – ismertette az erőviszonyokat a szakértő.
Arról, hogy Ukrajnában milyen visszhangja van a botránynak, Sterr Attila kárpátaljai újságírót, szerkesztőt kérdeztük. Mint elmondta, még Volodimir Zelenszkij elnök legádázabb bírálói is rendkívül óvatosan fogalmaznak a Trump kontra Biden ügy kapcsán, mégpedig azért, mert
„Az elemzők elképesztőnek tartják, hogy Zelenszkij olyan nyíltan tárgyalt az amerikai elnökkel, mintha teljesen biztos lett volna abban, hogy a megbeszélésük tartalma semmilyen körülmények között nem kerül napvilágra. Emellett a telefonbeszélgetés során Zelenszkij támogatta Trumpnak a vezető európai államok Ukrajna-politikáját bíráló erős megfogalmazásait, amit nem néznek jó szemmel a nyugat-európai fővárosokban. Mindez a fontos kérdésekben az európai és tengerentúli partnerek támogatására szoruló Ukrajna-pozícióit gyengíti, egyben fékezheti a szövetségesek részvételét a kelet-ukrajnai béketeremtési folyamatban. Az is kétségtelen, hogy Kurt Volker különmegbízott lemondásával Kijev elvesztette egy olyan támogatóját, aki nem volt az ukrán–orosz békekötés feltétlen híve” – összegzett a Krónikának Sterr Attila.
Az ügy Romániát érintő vonatkozásával kapcsolatban Magyarics Tamás azt mondta, jelenleg csak annyit lehet tudni a nyilvánosságra került nyilatkozatok alapján, hogy Giuliani bejelentette, még vannak terhelő bizonyítékaik Hunter Bidennel szemben, többek közt romániai érdekeltsége/érintettsége miatt. „Nem lehet tudni, hogy ez csak blöff, vagy léteznek-e ilyen bizonyítékok. Adott esetben az ukrajnai ügyekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatot kiterjeszthetik Romániára is, ha hitelt érdemlő bizonyítékok (telefonbeszélgetések, iratok, stb.) kerülnek elő” – fogalmazott lapunknak az egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!