Utódlás. Ali Hamenei helyét fia, Modzstaba veszi át Irán élén
Fotó: Videófelvétel
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki hétfőn hajnalban.
2026. március 09., 08:352026. március 09., 08:35
A Szakértők Tanácsának nyilatkozatát, amely Ali Hamenei utódjának megválasztásáról szól, egy műsorvezető olvasta fel az állami televízióban.
„A háborús helyzet és az ellenség közvetlen fenyegetései ellenére, valamint annak ellenére, hogy a Szakértők Tanács titkárságának irodáit bombatámadás érte, amelynek következtében több alkalmazott és a biztonsági csapat tagjai mártírhalált haltak, az iszlám rendszer vezetésének kiválasztása és beiktatása nem állt meg egy pillanatra sem.”
A műsorvezető ezután az kiáltotta: „Allahu Akbar, Allahu Akbar, Hamenei a vezető.”
Modzstaba Hamenei, az egykori legfőbb vezető, Ali Hamenei második fia, az apja által haláláig közel négy évtizedig betöltött pozícióba lépett.
A CNN rámutat:
Donald Trump amerikai elnök a múlt héten kijelentette, hogy Hamenei kinevezése apja utódjaként „elfogadhatatlan” lenne számára.
Az 1969-ben született Modzstaba Khamenei testvéreihez hasonlóan vallási képzésben részesült, bár soha nem emelkedett a mudzstahid rangra, az iszlám jogtudomány azon szintjére, amelyet sok rezsimhű személy elengedhetetlennek tart a legfőbb vezető szerepéhez.
Felesége Zahra, a parlament volt elnöke és Hamenei bizalmasa, Gholam Haddad Adel lánya.
Modzstaba évekig háttérben maradt, bár a színfalak mögött központi szerepet játszott apja rendszerének hatalmas bürokráciájában.
Szoros kapcsolatokat ápolt az Iszlám Forradalmi Gárdaával (IRGC) és a rendszert támogató gazdasági hálózatokkal.
Az elmúlt években, miközben apja irodájában dolgozott, egyre inkább potenciális utódként tartották számon, és 2021-ben a közösségi médiában megjelent képeken az volt látható, hogy támogatói Teherán utcáin plakátokat osztogattak, amelyek nyíltan őt népszerűsítették következő vezetőként.
Sokan úgy vélik, hogy kulcsszerepet játszott a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád 2005-ös elnökké választásának előmozdításában.
Ismert volt, hogy mozgósította az IRGC hálózatát, hogy támogassa az akkori teheráni polgármester, Ahmadinejzsá jelöltségét, aki a jobban ismert, Hamenei riválisának számító Akbar Hasemi Rafszandzsánival állt szemben.
Irán legfontosabb hatalmi központjai, köztük a Forradalmi Gárda, gyorsan Modzstaba Khamenei mögé álltak, miután őt nevezték ki Irán új legfőbb vezetőjévé, jelezve, hogy valószínűleg folytatni fogja néhai apja keményvonalas politikáját.
Közben
Trump, aki telefonos interjúban nyilatkozott a Times of Israelnek, elmondta, hogy a két vezető „tárgyalásokat folytat”, és hozzátette, hogy „a megfelelő időben döntést hoz”.
Arra a kérdésre, hogy Izrael folytathatja-e a háborút Irán ellen, ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy leállítja a támadásokat, Trump elutasította ezt a lehetőséget, és hozzátette: „Nem hiszem, hogy erre szükség lesz”.
Trump egyébként a BBC szerint nem zárta ki egyértelműen, hogy amerikai szárazföldi erőket vezényeljenek Iránba.
Ezek feladata az ország dúsított uránkészleteinek lefoglalása lenne.
Közben Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok „hajlandó megtenni mindent, ami a sikerhez szükséges” az Iránnal folytatott háborúban.
„Nem árulhatod el az ellenségnek, nem árulhatod el a sajtónak, senkinek sem árulhatod el, hogy mik a művelet korlátai” – mondta a CBS-nek adott interjúban.
„Tudni fogjuk, hogy nem képesek harcolni... tudják-e vagy sem, harcképtelenek lesznek, és kapitulálni fognak” – szögezte le.
Hozzátette, hogy Irán haditengerészete „nagyrészt már nem létezik”, és tovább fog gyengülni.
„Ez csak a kezdet” – hangsúlyozta.
Mindeközben folytatódtak a katonai műveletek.
Izrael hadserege közölte, hogy újabb hullámban támadta Irán középső részét, míg az iráni Forradalmi Gárda újabb rakétatámadásokat jelentett Izrael ellen.
Az izraeli haderő közölte, hogy a Bejrút elleni csapások során sikerült végezni az iráni Forradalmi Gárda Kudsz erőinek több vezetőjével is.
Közben Irán folytatta a környező arab államok elleni támadásokat.
Bahreinben 32-en megsérültek, amikor iráni drón csapódott be a Szitra kerületben, egy energetikai létesítmény közelében.
Az Egyesült Arab Emírségek közölte, hogy légvédelme és vadászgépei ballisztikus és manőverező rakétákat valamint drónokat lőttek le.
Kuvaitban egy védett létesítmény felé tartó drónt lőttek le, Katarban pedig egy rakétát fogott el a légvédelem.
Eközben Jichák Hercog izraeli elnök szerint az amerikai-izraeli hadműveletek „kiváló lehetőséget teremtettek” az iráni nép számára ahhoz, hogy felkeléssel megdöntse a teheráni rezsimet.
Hercog a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Izrael egyértelmű célkitűzései közé tartozik annak megakadályozása, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson, mivel a teheráni vezetés ismét „rohanvást” törekedett ilyen fegyverek kifejlesztésére.
A hadművelet céljai közé tartozik a nagy hatótávolságú iráni rakéták megsemmisítése is – tette hozzá az izraeli államfő.
Jichák Hercog a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy
„Ezt rájuk hagyjuk, de úgy gondolom, hogy bárki, aki szabadságra és szabadságjogokra vágyik szerte a világban és különösen Európában, annak támogatnia kell az erre irányuló erőfeszítéseket” – fogalmazott az izraeli elnök.
Megismételte: itt a lehetőség a felkelésre, és Izrael szeretné, ha az iráni nép élne ezzel a lehetőséggel.
Hercog szerint Irán több mint egy nemzedéknyi idő óta terrorcselekményeket szít az egész világon, és a térségbeli országok most már koalíciót alkotva tudatják a teheráni rezsimmel, hogy „ennek vége”.
Hozzátette:
Közben vasárnap az ISNA iráni hírügynökség az Iszlám Köztársaság nukleáris biztonságért felelős hivatalára hivatkozva azt közölte: komoly károkat szenvedett egy nukleáris létesítmény szombaton Iszfahánban amerikai és izraeli légicsapások következtében.
Az izraeli hadsereg mindemellett vasárnap reggel közölte, hogy az előző nap csapást mért az iráni légierő F-14-es típusú harci repülőgépeire az iszfaháni légitámaszponton. Hozzátették, hogy radarállomásokat és légvédelmi eszközöket is eltaláltak.
Izrael és az Egyesült Államok szerint a megmaradt iráni hasadóanyag-készletek zöme Iszfahánban, földalatti járatokban lehet, míg a többit a fordói és natanzi létesítmények bunkerei között oszthatták szét.
A mostani konfliktus első napjaiban az Egyesült Államok és Izrael ismét csapásokat mért az iszfaháni és fordói földalatti alagutak bejárataira, hogy azokat elzárják, és megakadályozzák az irániakat abban, hogy kivigyék az ott tárolt hasadóanyagokat.
Közben telefonon egyeztetett vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az iráni hadműveletekről.
A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének vasárnap délutáni rövid beszámolója szerint Starmer és Trump áttekintette a legutóbbi közel-keleti helyzetet és a két ország katonai együttműködését, amelynek keretében az Egyesült Államok használhatja a brit királyi légierő (RAF) támaszpontjait „a térségi partnerországok kollektív önvédelmének támogatására”.
A Downing Street illetékese ezzel a megfogalmazással megerősítette Starmer minapi parlamenti felszólalását, amelyben a munkáspárti brit kormányfő leszögezte:
London komoly konfliktusba keveredett a héten az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer egyértelműen kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekhez, a konfliktus első napjaiban a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek, és a londoni alsóházban felszólalva az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte.
Az amerikai elnök az utóbbi néhány napban többször is személyesen és éles hangon kritizálta emiatt a brit miniszterelnököt. A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva a minap például úgy fogalmazott: nagyot csalódott Starmerben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt.
Trump nem sokkal később, a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva – a második világháborús brit miniszterelnökre utalva – úgy fogalmazott Keir Starmerről, hogy
A hétvégén a Truth Social közösségi portálon - arra a szombati londoni bejelentésre reagálva, hogy a brit királyi haditengerészet a Földközi-tengerre vezényli zászlóshajóját, a Prince of Wales repülőgéphordozót – Donald Trump az Egyesült Államok „nagyszerű, talán mind közül a legnagyobb egykori szövetségesének” nevezte Nagy-Britanniát.
Személyesen Starmernek címezve hozzátette:
Ed Davey, a harmadik legnagyobb brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták vezetője vasárnapi nyilatkozatában felszólította a kormányfőt arra, hogy beszélje le III. Károly királyt közelgő washingtoni utazásáról.
A brit uralkodó a tervek szerint áprilisban tesz hivatalos állami látogatást az Egyesült Államokban Trump vendégeként, viszonozva az amerikai elnök tavaly szeptemberi nagy-britanniai állami látogatását.
A Liberális Demokraták vezetőjének megfogalmazása szerint a király amerikai látogatása hatalmas diplomáciai megtiszteltetés lenne Trump számára, márpedig ilyesmiben „nem szabad részesíteni olyasvalakit, aki sértegeti hazánkat és károkat okoz nekünk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!