Az utóbbi hetek merényletei után Németországban meredeken csökkent Angela Merkel kancellár és menekültpolitikájának támogatottsága – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
2016. augusztus 05., 08:382016. augusztus 05., 08:38
2016. augusztus 05., 13:532016. augusztus 05., 13:53
Az ARD országos köztelevízió ARD-Deutschlandtrend című felméréssorozatának új eredményei szerint a kancellár munkájával elégedettek aránya 47 százalék, ami 12 százalékpontos csökkenés júliushoz képest, és a februári 46 százalék után a második legkisebb arány a törvényhozási ciklus 2013 őszi kezdete óta.
A kancellárt sokszor élesen bíráló bajor miniszterelnök, Horst Seehofer népszerűsége viszont meredeken emelkedett, a würzburgi és az ansbachi támadás, illetve a müncheni vérengzés után kemény fellépést és a menedékkérők beáramlásának korlátozását sürgető politikus munkájával elégedettek aránya 12 százalékponttal 44 százalékra emelkedett.
A kancellár menekültpolitikájával elégedettek aránya 34 százalékos, ami 8 százalékpontos csökkenés és a legalacsonyabb szint, amióta tavaly októberben először vizsgálták a kérdést az ARD-Deutschlandtrend kutatásban. Az elégedetlenek aránya 65 százalék, minden eddiginél nagyobb.
A német lakosság elégedetlen a kormány Törökországgal kapcsolatban folytatott politikájával is; az ARD csütörtök este közzétette adatai szerint 88 százalék úgy véli, hogy a berlini vezetésnek határozottabban kellene fellépnie a török kormánnyal szemben, és 69 százalék szerint le kell állítani az uniós vízummentességről Ankarával folytatott tárgyalásokat, akkor is, ha ez veszélyeztetheti a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást. A németek 80 százaléka szerint Törökországot nem szabad felvenni az EU-ba, ez 12 százalékpontos emelkedés áprilishoz képest, amikor legutóbb kutatták a kérdést.
A pártok támogatottsága nemigen változott július elejéhez viszonyítva. Az Angela Merkel vezette CDU és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 34 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami megegyezik az egy hónappal korábban mért szinttel. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) támogatottsága is stagnál, 22 százalékon áll.
A Bundestag ellenzéki oldalán sincs változás, a Zöldek 13 százalékon, a Baloldal 9 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága 12 százalékos maradt, a liberális FDP 1 százalékpontot veszítve 5 százalékon áll.
Az ARD felmérését az infratest dimap kutatóintézet végezte. A politikusok támogatottságát, illetve a menekültpolitikáról és a Törökországgal kapcsolatban folytatott kormányzati politikáról alkotott lakossági vélemények alakulását 1003 ember telefonos megkérdezésével mérték, az adatokat augusztus 1-jén és 2-án vették fel. A pártok támogatottságát 1503 ember megkérdezésével vizsgálták, augusztus 1-jétől 3-áig. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!