Fotó: Képernyőfelvétel
Súlyos aggodalmának adott hangot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a Csernobilnál dúló harcok miatt, sajtóforrások szerint pedig a NAÜ vezetői szerdán Bécsben tanácskoznak a harcok nukleáris létesítményekre jelentett veszélyeiről.
2022. március 02., 13:592022. március 02., 13:59
Rafael Grossi – akinek szavait a Daily Mail című brit napilap idézte – leszögezte, hogy bármely, ukrán nukleáris létesítményt érő baleset súlyos következményekkel járna a közegészségügyre és a környezetre nézve.
Nem sokkal később Kijev arról tájékoztatott, hogy a csernobili mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, hozzátéve, hogy a harcok és a megszállás miatt nem lehet kideríteni, miért emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili tiltott zónában.
Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten azt közölte, hogy az orosz csapatok bevették az atomerőmű körüli területet és magát az atomerőművet is, ám ukrán források ezt tagadták.
Ukrajnában négy atomerőmű található, amely az ország energiaellátásának mintegy felét biztosítja. A zaporizzsjai a legnagyobb, egyben legrosszabb állapotú atomerőmű Európában.
Szombaton az orosz csapatok Harkiv városánál megrongálták egy nukleáris hulladéklerakó elektromos transzformátorát, vasárnap pedig az ukrán nukleáris hatóságok azt közölték, hogy rakéták találtak el egy kijevi nukleáris hulladéklerakót.
Az ilyen jellegű lerakókban általában alacsony sugárzású, kórházakból és az ipari létesítményekből származó radioaktív anyagokat tárolnak, ám Grossi leszögezte: a két incidens „súlyos kockázatot jelent”.
Nem tudni, az orosz erők szándékosan támadják-e a nukleáris létesítményeket és a nukleáris hulladéklerakókat – teszi hozzá a Daily Mail.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!