
2009. július 30., 11:322009. július 30., 11:32
Vlad Filat, a liberális párt elnöke úgy fogalmazott csütörtökön, hogy szerda este elvi megállapodás született az ellenzéki pártok között a kormánykoalíció létrehozásáról, és a részleteket a hivatalos eredmények közzététele után vitatják meg – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A részeredmények szerint a szerdai választáson öt párt került be a parlamentbe. A választási bizottság a szavazatok 97 százalékának összesítése alapján közölte, hogy a kormányzó kommunista párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, de jelentősen meggyengült, és elveszítette parlamenti többségét a négy ellenzéki párttal szemben.
A kommunista párt 45,1 százalékos eredményt ért el a szerdai voksoláson, ez 48 képviselői helyhez elég a 101 tagú parlamentben. A liberális ellenzék négy pártja együttesen 53 mandátumot szerzett: a Moldovai Liberális Demokrata Párt 16,4, a Liberális Párt 14,4, a Demokrata Párt 12,5, a Mi Molodovánk pártszövetség pedig 7,4 százaléknyi voksot kapott.
Az ellenzéki kormánykoalícióval kapcsolatos bejelentés ellenére Vladimir Voronin moldovai államfő sem zárta ki egy nagykoalíció létrehozását a parlamentben. Mint mondta, „széles koalíció létrehozására van szüksége az országnak, hogy minden a helyére kerüljön, és vége legye a majd fél éve tartó szembenállásnak”.
Az országban legutóbb április elején voltak parlamenti választások, amelyeken a hatalmon lévő kommunista párt győzött, hatvan képviselőt juttatott be a törvényhozásba. A Nyugat-párti, liberális ellenzék azzal vádolta a kommunistákat, hogy meghamisították a voksolást. Ellenzéki tüntetések kezdődtek, amelyek gyújtogatással és fosztogatással párosuló zavargásokba torkollottak. Vladimir Voronin ezt követően elrendelte a szavazatok újraszámlálását.
A kommunisták hatvan képviselői mandátuma nem volt elég ahhoz, hogy a kommunista párti államfő utódát megválasszák, ezért Voronin júniusban feloszlatta a parlamentet, és előre hozott választást írt ki. A mostani választási eredményekből ítélve azonban az államfő megválasztása körül ismét gondok támadhatnak, hiszen sem Voronin kommunista pártjának, sem a négy ellenzéki pártnak együttvéve nincs 61 képviselője ahhoz, hogy megválassza az ország új elnökét.
Az áprilisi választások után a moldovai hatalom Bukarestet vádolta az utcai zavargások szításával, s azóta Románia és Moldova között gyakorlatilag megszűnt a diplomáciai párbeszéd. A jelekből ítélve a mostani választások is megterhelik majd a két ország kapcsolatait. Iuri Ciocan, a központi választási bizottság titkára bejelentette: az ügyészség vizsgálni fogja, hogy az urnák zárása előtt miként szivároghattak ki a szavazóhelyiségekből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) eredményei. Ciocan „provokációnak” nevezte, hogy a román sajtó a szavazás lezárása előtt közölte az exitpoll-eredményeket.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.