2009. augusztus 31., 14:562009. augusztus 31., 14:56
A prágai belügyminisztérium arra a véleményre jutott, hogy a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének tevékenysége sértené a cseh alkotmányt és a törvényeket – írja hétfőn az iDnes című cseh internetes hírportál. A legfőbb indok az, hogy a most szerveződő szövetség programjában követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepítette szudétanémetek vagyonának visszaadását.
A szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat a második világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvánították. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, s mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá, így a szlovákiai magyarság felszámolását más eszközökkel próbálta megvalósítani az akkori csehszlovák állam, élén Edvard Benes elnökkel.
A Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének előkészítő bizottsága a cseh belügy döntését botrányosnak és a demokrácia szabályaival ellentétesnek minősítette. A szövetséget szervező csoportnak meggyőződése, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió általános szabályaival. A szövetség céljai törvényesek, humánusak és demokratikusak, ráadásul mindenkinek joga van ahhoz, hogy bármilyen kérdésben ne értsen egyet a kormánnyal - olvasható a bizottság nyilatkozatában. Bejelentették: bírósághoz fordulnak, előbb egy csehországihoz, majd pedig a strasbourgi emberi jogi testülethez.
A cseh belügyminisztérium döntése indoklásában azt írja, hogy a szudétanémet testvérszervezet például Németországban vagyoni kárpótlást követel, illetve követeli a hazához való jogot, ami Prága szempontjából területi követelésként is lehet értelmezni. Mindez a csehek szerint ellentétes a nemzetközi jogszabályokkal és a kilencvenes évek második felében aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozattal. Ebben mindkét fél arra kötelezte magát, hogy viszonyukat nem fogják megterhelni a történelmi múlt ügyeivel.
A tárca azt is megemlíti: 1995-ben a cseh alkotmánybíróság már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal, s arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak.
A csehszlovák vezetés II. világháború utáni intézkedéseit a németek, az osztrákok és a magyarok is gyakran bírálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok