2009. augusztus 31., 14:562009. augusztus 31., 14:56
A prágai belügyminisztérium arra a véleményre jutott, hogy a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének tevékenysége sértené a cseh alkotmányt és a törvényeket – írja hétfőn az iDnes című cseh internetes hírportál. A legfőbb indok az, hogy a most szerveződő szövetség programjában követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepítette szudétanémetek vagyonának visszaadását.
A szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat a második világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvánították. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, s mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá, így a szlovákiai magyarság felszámolását más eszközökkel próbálta megvalósítani az akkori csehszlovák állam, élén Edvard Benes elnökkel.
A Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Szövetségének előkészítő bizottsága a cseh belügy döntését botrányosnak és a demokrácia szabályaival ellentétesnek minősítette. A szövetséget szervező csoportnak meggyőződése, hogy a Benes-dekrétumok ellentétesek az Európai Unió általános szabályaival. A szövetség céljai törvényesek, humánusak és demokratikusak, ráadásul mindenkinek joga van ahhoz, hogy bármilyen kérdésben ne értsen egyet a kormánnyal - olvasható a bizottság nyilatkozatában. Bejelentették: bírósághoz fordulnak, előbb egy csehországihoz, majd pedig a strasbourgi emberi jogi testülethez.
A cseh belügyminisztérium döntése indoklásában azt írja, hogy a szudétanémet testvérszervezet például Németországban vagyoni kárpótlást követel, illetve követeli a hazához való jogot, ami Prága szempontjából területi követelésként is lehet értelmezni. Mindez a csehek szerint ellentétes a nemzetközi jogszabályokkal és a kilencvenes évek második felében aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozattal. Ebben mindkét fél arra kötelezte magát, hogy viszonyukat nem fogják megterhelni a történelmi múlt ügyeivel.
A tárca azt is megemlíti: 1995-ben a cseh alkotmánybíróság már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal, s arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak.
A csehszlovák vezetés II. világháború utáni intézkedéseit a németek, az osztrákok és a magyarok is gyakran bírálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok