Fotó: Wikipédia
Január elejétől egy éven keresztül a luxembourgi Esch-sur-Alzette, a litvániai Kaunas, valamint a vajdasági Újvidék viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság hétfőn.
2022. január 03., 17:372022. január 03., 17:37
Az uniós bizottsági tájékoztatás szerint Újvidék Szerbia első európai kulturális fővárosa. Kulturális programjának célja a város és a régió lakóinak jobb összekapcsolása az Európai Unióval, illetve a nyugat-balkáni térség többi részével.
Kaunas a főváros, Vilnius után a második város Litvániában, amely az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti. Programja több mint 600 művészeti kezdeményezést és mintegy ezer kulturális eseményt foglal magában, amelyeken legkevesebb négyezer alkotó és több mint 250 előadóművész vesz részt.
Luxemburg második legnagyobb városa, Esch-sur-Alzette azt követően lett Európa Kulturális Fővárosa, hogy az ország fővárosa 1995-ben és 2007-ben is viselte a címet. A város programjában azt javasolja, hogy lakóival és látogatóival közösen vitassák meg a jelen fontosabb társadalmi kérdéseit, mint az identitást a digitális korban, a fenntartható fejlődést vagy Európa perspektíváit – olvasható a közleményben.
Az elmúlt években 2019-ben az olaszországi Matera és a bulgáriai Plovdiv, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a görögországi Eléfszina volt Európa kulturális fővárosa.
Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait. A címet 2023-ban Veszprém viselheti majd.
Szintén jövőre lenne Európa kulturális fővárosa Temesvár is, miután tavaly nem viselte a címet, a bánsági város a járvány és felkészületlenség miatt kétéves haladékot kapott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!