
Nyomul a hadsereg Almati városában
Fotó: Videófelvétel
Tüzet nyitottak csütörtökön Kazahsztánban katonák azokra, akik feltételezésük szerint a zavargásokat szítják Almati főterén a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.
2022. január 06., 23:252022. január 06., 23:25
2022. január 07., 00:102022. január 07., 00:10
A kazah katonák Almatiban hangosbemondón a tér elhagyására szólítottak fel ezt megelőzően, és figyelmeztették a zavargások résztvevőit, hogy ellenkező esetben tüzet nyitnak. A tájékoztatás szerint a katonák autókat is célba vettek. Szemtanúk elmondták, hogy több hangos robbanást is hallottak a tüntetés helyszíne felől, a lövöldözés pedig mintegy negyedórán át tartott – adta hírül az MTI.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön azzal kapcsolatban hozta nyilvánosságra közleményét, hogy az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) úgy döntött, Kazahsztánba vezényli békefenntartó erőit. Az Oroszországi Föderáció megerősítette eltökéltségét szövetségesi kötelezettségeinek teljesítésére, támogatta sürgős intézkedések elfogadását a kazahsztáni belpolitikai helyzet gyors romlása és az erőszak növekedése miatt. Oroszország a „baráti országban a közelmúltban történt eseményeket arra irányuló, kívülről szított kísérletnek tekinti, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák az állam biztonságát és integritását”.
Fotó: Videófelvétel
A külügyi tárca hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció folytatja a szoros konzultációkat a kazah féllel és más KBSZSZ-szövetségesekkel, hogy elemezzék a helyzetet, és szükség esetén további hatékony lépéseket tegyenek mindenekelőtt a kazah rendvédelmi szervek támogatására a terrorellenes művelet végrehajtásában, szavatolva az ország minden békés állampolgárának biztonságát. A fellépés kiterjed a létfontosságú infrastrukturális létesítmények biztonságára, felszabadításukra, hogy visszaállítsák felettük a kazah hatóságok ellenőrzését.

A rendőrség több tucat rendbontót ölt meg csütörtökön Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban – idézte a hatóságokat az Interfax orosz hírügynökség.
A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. A zavargások kedden átterjedtek a többi között az ország legnagyobb városára, Almatira is. A kazah kormány lemondott, szerdán este az ország egész területén rendkívüli állapotot hirdettek ki.
Fotó: Videófelvétel
A kazah hatóságok azt közölték, hogy Almatiban és több más városban fosztogatók garázdálkodnak, akik bankokat, éttermeket, kávéházakat és boltokat rabolnak ki. Az összecsapásokban az egészségügyi minisztérium szerint már több mint ezren megsebesültek, 62 ember állapota súlyos. Hivatalos tájékoztatás szerint a biztonsági erők 13 tagja meghalt, a kazah állami televízió pedig azt közölte, hogy két rendőrt lefejeztek. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy mind ez idáig 2000 embert tartóztattak le.
Fotó: Videófelvétel
Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) államfőihez az országát fenyegető „terrorveszély” miatt. A 2002-ben alapított KBSZSZ tagja jelenleg Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán.

Tüntetések robbantak ki több kazahsztáni városban, miután a közép-ázsiai ország kormánya feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, aminek következtében megemelkedett a benzin népszerű alternatívájaként használt termék ára.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
szóljon hozzá!