Emmanuel Macron (archív felvétel)
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
2022. április 21., 09:412022. április 21., 09:41
2022. április 21., 09:422022. április 21., 09:42
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szakszerűbben, bár a két teljesen különböző világkép szembesítése során fokozatosan erősödtek fel a nézeteltérések kettejük között.
Marine Le Pen végig azt hangsúlyozta, hogy az „emberek helyébe próbálja magát helyezni”, „az emberek nevében beszél” és az emberek hétköznapi gondjaival szeretne elnökként foglalkozni,
A jelenlegi elnök az elmúlt öt év kormányzásának mérlegét számokkal védte, s kihívója programjáról azt állította, hogy „se füle, se farka”. A csütörtöki napilapok megítélése szerint a vita jelentős részében Macron támadt, míg Le Pen sokszor passzív volt vagy védekezett.
Az elnöki kvalitásokat illetően a tévénézők 53 százaléka szerint Emmanuel Macron hitelesebb, míg 28 százalékuk szerint inkább Le Pen. A megkérdezettek 19 százaléka szerint viszont egyikük sem rendelkezik a megfelelő képességekkel az elnöki tisztséghez.
Őszintébbnek a megkérdezettek 36 százaléka Macront látta, 34 százalékuk Le Pent. Macront tűnt a dinamikusabbnak a megkérdezettek 49 százaléka szerint, míg Le Pent 31 százalék látta annak.
Marine Le Pen két fontos területen győzött: a megkérdezettek 51 százaléka szerint ő tényleg változtatna a dolgokon, míg a hivatalban lévő elnökről csak 29 százalék gondolja ezt. Arra a kérdésére, hogy melyik jelöltet érzik közelebb a saját gondjaikhoz, a tévénézők 37 százaléka Le Pent választotta, a jelenlegi elnököt pedig 34 százalék.
Az április 3-i első fordulóban a szavazatok 22 százalékával a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborának 61 százaléka a jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek, 36 százalékuk szerint pedig a kihívója győzött, három százalékuk nem nyilvánított véleményt.
Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.
Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy az orosz hatalomtól függ
Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat. „Az a gond, hogy amikor Oroszországról beszél, akkor a bankáráról beszél” – fogalmazott az államfő. „Ez nem igaz és eléggé tisztességtelen” – válaszolta a Nemzeti Tömörülés jelöltje. „Emmanuel Macron hozzáfér minden francia titkosszolgálati információhoz, pontosan tudja, hogy nem igaz, amit mond” – tette hozzá, majd azzal vágott vissza, hogy elnökként Macron többször is fogadta az elmúlt években Putyint. „Ön nem egy bármilyen banktól vett fel hitelt, még Oroszországban sem, hanem egy, a hatalom érdekeihez kötődőtől” – mondta az elnök.
Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy azért folyamodott orosz banki hitelhez, mert egyetlen francia bank sem nyújtott neki kölcsönt, de ez „nem jelent más függőséget, mint a kölcsön visszafizetését”. „Abszolút és teljesen szabad nő vagyok” – mondta Marine Le Pen. Az ellenzéki politikust az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal.
Az ukrajnai háború kapcsán Marine Le Pen megerősítette, hogy egy „szabad Ukrajnát” támogat, amely nem függ sem az Egyesült Államoktól, sem az Európai Uniótól, sem Oroszországtól. A szuverenista jelölt kifejezte „abszolút szolidaritását és együttérzését az ukrán néppel”, jelezte, hogy támogatja Ukrajna „anyagi és védelmi megsegítését”, de ellenzi az embargót az orosz olajra és gázra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás