Emmanuel Macron (archív felvétel)
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
2022. április 21., 09:412022. április 21., 09:41
2022. április 21., 09:422022. április 21., 09:42
A két jelölt közel három órán vitázott egymással, az öt évvel ezelőttinél jóval mérsékeltebb hangnemben és szakszerűbben, bár a két teljesen különböző világkép szembesítése során fokozatosan erősödtek fel a nézeteltérések kettejük között.
Marine Le Pen végig azt hangsúlyozta, hogy az „emberek helyébe próbálja magát helyezni”, „az emberek nevében beszél” és az emberek hétköznapi gondjaival szeretne elnökként foglalkozni,
A jelenlegi elnök az elmúlt öt év kormányzásának mérlegét számokkal védte, s kihívója programjáról azt állította, hogy „se füle, se farka”. A csütörtöki napilapok megítélése szerint a vita jelentős részében Macron támadt, míg Le Pen sokszor passzív volt vagy védekezett.
Az elnöki kvalitásokat illetően a tévénézők 53 százaléka szerint Emmanuel Macron hitelesebb, míg 28 százalékuk szerint inkább Le Pen. A megkérdezettek 19 százaléka szerint viszont egyikük sem rendelkezik a megfelelő képességekkel az elnöki tisztséghez.
Őszintébbnek a megkérdezettek 36 százaléka Macront látta, 34 százalékuk Le Pent. Macront tűnt a dinamikusabbnak a megkérdezettek 49 százaléka szerint, míg Le Pent 31 százalék látta annak.
Marine Le Pen két fontos területen győzött: a megkérdezettek 51 százaléka szerint ő tényleg változtatna a dolgokon, míg a hivatalban lévő elnökről csak 29 százalék gondolja ezt. Arra a kérdésére, hogy melyik jelöltet érzik közelebb a saját gondjaikhoz, a tévénézők 37 százaléka Le Pent választotta, a jelenlegi elnököt pedig 34 százalék.
Az április 3-i első fordulóban a szavazatok 22 százalékával a harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborának 61 százaléka a jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek, 36 százalékuk szerint pedig a kihívója győzött, három százalékuk nem nyilvánított véleményt.
Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb, még a tévévita előtt készült felmérések Emmanuel Macron 54-56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5-46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.
Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy az orosz hatalomtól függ
Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg kihívóját, a jobboldali szuverenista Marine Le Pent az elnökjelöltek szerda esti televíziós vitájában, hogy az orosz hatalomtól és Vlagyimir Putyin orosz elnöktől függ, miután egy orosz bank hitelezte a korábbi kampányát. Le Pen visszautasította a vádakat. „Az a gond, hogy amikor Oroszországról beszél, akkor a bankáráról beszél” – fogalmazott az államfő. „Ez nem igaz és eléggé tisztességtelen” – válaszolta a Nemzeti Tömörülés jelöltje. „Emmanuel Macron hozzáfér minden francia titkosszolgálati információhoz, pontosan tudja, hogy nem igaz, amit mond” – tette hozzá, majd azzal vágott vissza, hogy elnökként Macron többször is fogadta az elmúlt években Putyint. „Ön nem egy bármilyen banktól vett fel hitelt, még Oroszországban sem, hanem egy, a hatalom érdekeihez kötődőtől” – mondta az elnök.
Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy azért folyamodott orosz banki hitelhez, mert egyetlen francia bank sem nyújtott neki kölcsönt, de ez „nem jelent más függőséget, mint a kölcsön visszafizetését”. „Abszolút és teljesen szabad nő vagyok” – mondta Marine Le Pen. Az ellenzéki politikust az előző elnökválasztási kampány idején hivatalában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, s emiatt rendszeresen vádolják őt politikai ellenfelei azzal, hogy szoros viszonyt ápol az orosz hatalommal.
Az ukrajnai háború kapcsán Marine Le Pen megerősítette, hogy egy „szabad Ukrajnát” támogat, amely nem függ sem az Egyesült Államoktól, sem az Európai Uniótól, sem Oroszországtól. A szuverenista jelölt kifejezte „abszolút szolidaritását és együttérzését az ukrán néppel”, jelezte, hogy támogatja Ukrajna „anyagi és védelmi megsegítését”, de ellenzi az embargót az orosz olajra és gázra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás