Putyin lehetséges útvonala Budapestre
Fotó: airlive.net
Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos látogatása Budapesten, ahol Donald Trump amerikai elnökkel találkozik majd, nemcsak politikai, hanem logisztikai kihívásokat is felvet: az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy „ha Putyin Magyarországra akar jönni, tisztelettel fogadjuk” – ezzel gyakorlatilag jelezve, hogy nem szándékoznak végrehajtani az ellene kiadott európai elfogatóparancsot.
2025. október 18., 20:352025. október 18., 20:35
A repülési korlátozások miatt Putyin gépe – az Iljusin Il–96 típusú, „repülő Kremlként” ismert, védelmi rendszerekkel felszerelt elnöki repülő – kénytelen lesz jelentős kerülővel eljutni Budapestre. Az Air Live szakportál szerint a lehetséges útvonal a Kaszpi-tenger, Irán, Törökország, a Földközi-tenger, Montenegró és Szerbia légterén keresztül vezetne, mielőtt belépne Magyarországra.
Bár technikailag megvalósítható a hosszú távú repülés, a biztonsági szakértők szerint a Fekete-tenger feletti szakasz továbbra is kockázatos, különösen a térségben zajló katonai aktivitás – az orosz–ukrán háború – miatt. Emellett a török és szerb légiirányítással való szoros együttműködés is elengedhetetlen, ahogy vészforgatókönyvekre is szükség lehet időjárási vagy diplomáciai komplikációk esetén.
Ez nem az első alkalom, hogy az orosz vezetés alternatív útvonalakat keres nemzetközi találkozókra.
2023 júniusában például Szergej Lavrov külügyminiszter Iránon és Észak-Afrikán keresztül jutott el a dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozóra.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Putyin budapesti útja jól példázza, hogyan alakítja át a geopolitikai elszigeteltség a diplomáciai logisztikát. Bár Magyarország – EU-tagként – ritka lehetőséget kínál személyes találkozóra az amerikai elnökkel, az odavezető út semmiképp sem nevezhető egyszerűnek. Hivatalos repülési tervet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, de a török–szerb légifolyosó tűnik a legvalószínűbb megoldásnak.
Több európai politikus és jogvédő szervezet is felvetette, hogy Magyarországnak – mint az Európai Unió és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagállamának – kötelessége lenne végrehajtani a Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot, amennyiben az orosz elnök valóban Budapestre látogatna.
Az ICC 2023-ban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen az ukrajnai háborús bűncselekmények gyanúja miatt. Bár Magyarország hivatalosan elismeri a bíróság joghatóságát,
– ezzel gyakorlatilag jelezve, hogy nem szándékoznak végrehajtani az elfogatóparancsot.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Ez a hozzáállás több uniós vezető és jogvédő részéről kritikát váltott ki, mivel szerintük az ICC határozatainak figyelmen kívül hagyása aláássa a nemzetközi jogrend hitelességét. Az Európai Bizottság ugyanakkor óvatosan fogalmazott, és nem adott ki hivatalos állásfoglalást a konkrét esetre vonatkozóan.
„Miért éppen Budapest? Tegnap óta sokan kérdezik és találgatnak szerte a világban, miért lett Magyarország a helyszíne az amerikai és az orosz elnök találkozójának. A válasz egyszerű: mi maradtunk egyedül Európában a béke útján” – írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
A kormányfő hozzátette, „mi soha nem oktattunk ki senkit. Akkor sem, ha kormányon volt, vagy éppen ellenzékben. Mi soha nem zártuk le a tárgyalási csatornákat”. Hozzátette: úgy nehéz meggyőzni bárkit, bármiről, ha nem állunk szóba vele.
„És a legfontosabb: mi évek óta következetesen és kitartóan állunk a béke ügye mellett. Konfrontáció helyett együttműködés, megbélyegzés helyett kölcsönös tisztelet. Ez a béke útja” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Magyarország ma az az ország Európában, ahol komoly esélye van annak, hogy egy amerikai–orosz tárgyalás végül elvezet a békéhez. És ahol talán még az európai szempontok is érvényesülhetnek. Brüsszel ugyan elszigetelte magát, de mi tárgyalunk tovább” – olvasható Orbán Viktor bejegyzésében.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Korlátozott mértékben újraindulnak repülőjáratok Dubajból hétfőn este – közölte az Egyesült Arab Emírségek városának két repülőtere a közösségi oldalon.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Bekérették az ukrán nagykövetet a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba a szomszédos országban továbbra is zajló kényszersorozás miatt, amelynek két újabb magyar nemzetiségű fiatal esett áldozatául – közölte a tárcát vezető Szijjártó Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!