Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Sikeresnek ítélték a 19 legnagyobb gazdaság, valamint az Európai Unió és immár az Afrikai Unió alkotta G20-ak vasárnap véget ért újdelhi csúcstalálkozóját a résztvevő országok képviselői, Ukrajna viszont csalodottságának adott hangot.
2023. szeptember 10., 21:082023. szeptember 10., 21:08
2023. szeptember 10., 21:172023. szeptember 10., 21:17
Az országcsoport szombaton kiadott zárónyilatkozatában tartózkodott attól, hogy nyíltan elítélje Oroszország ukrajnai háborúját, a konfliktus következtében előállt emberi szenvedést emelte ki, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától területszerszerzés végett.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „kétségkívül sikeresnek” nevezte a csúcstalálkozót, s hozzátette:
Ukrajna, amely nem kapott meghívót az indiai tanácskozásra, élesen bírálta a zárónyilatkozatot. A G20-nak nincs mire büszkének lennie – jelentette ki Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Nyikolenko szerint a dokumentumnak nem „ukrajnai háborúra”, hanem „Oroszország Ukrajna ellen indított támadó háborújára” kellene hivatkoznia. Ezenfelül – úgy fogalmazott – a G20-nak egyhangúlag el kellett volna ítélnie a háborút és felszólítania Moszkvát inváziója haladéktalan leállítására.
– nehezményezte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Freedom televízió műsorában. Kijelentette, több olyan nemzetközi elfogatóparancsra lenne szükség, mint amilyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával, „hogy megakadályozhassák az olyan személyek, mint Lavrov” fellépéseit.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója úgy ítélte meg, a zárónyilatkozat „jó munkát végez azzal, hogy kiáll azon elv mellett, hogy az államok nem használhatnak erőt területszerzés érdekében, illetve nem sérthetik meg más országok területi épségét, szuverenitását, valamint politikai függetlenségét”.
Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az elfogadott dokumentum mutatja, hogy a nemzetgazdaságok, köztük
Németország és Nagy-Britannia szintén méltatta a dokumentumot. Olaf Scholz német kancellár szerint „világos állásfoglalás” született, hogy vitán felül áll az államok területi épségének tiszteletben tartása, s az, hogy a határok nem mozdíthatók el erőszakkal.
Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte, hogy a nemzetközi gazdasági kérdések megoldására létrehozott G20 nem feltétlenül a legjobb platform, amitől diplomáciai előrelépést lehet várni Ukrajna ügyében. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozat nem jelent diplomáciai győzelmet Oroszország számára.
„Ez a találkozó ismételten megerősíti Oroszország elszigeteltségét.
– húzta alá Macron a záróceremóniát követően tartott sajtótájékoztatóján.
Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Oroszország ukrajnai inváziója alááshatja a G20-ak együttműködésének alapjait”. Hozzáfűzte, hogy a konfliktus jelentős hatással van a globális gazdaságra, különösen, ami a folyton növekvő élelmiszer- és energiaárakat illeti.
A házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök felkérte a résztvevőket, hogy novemberben egy virtuális tanácskozáson vitassák meg a hétvégén bejelentett politikai javaslatok és célkitűzések terén elért előrelépéseket.
Recep Tayyip Erdogan török elnök újságíróknak nyilatkozva óva intett attól, hogy Oroszországot kizárják a Fekete-tengeri gabonaegyezmény új változatának kidolgozására irányuló megbeszélésekből, mivel „az fenntarthatatlan lenne”.
Azt mondta, az ENSZ-főtitkár levelének olvasásakor az embernek olyan benyomása támad, hogy Guterres eszközként hagyja magát felhasználni az egyik érdekelt fél által, tájákoztat a Hiradó. hu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!