Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
Sikeresnek ítélték a 19 legnagyobb gazdaság, valamint az Európai Unió és immár az Afrikai Unió alkotta G20-ak vasárnap véget ért újdelhi csúcstalálkozóját a résztvevő országok képviselői, Ukrajna viszont csalodottságának adott hangot.
2023. szeptember 10., 21:082023. szeptember 10., 21:08
2023. szeptember 10., 21:172023. szeptember 10., 21:17
Az országcsoport szombaton kiadott zárónyilatkozatában tartózkodott attól, hogy nyíltan elítélje Oroszország ukrajnai háborúját, a konfliktus következtében előállt emberi szenvedést emelte ki, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tartózkodjanak erő alkalmazásától területszerszerzés végett.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „kétségkívül sikeresnek” nevezte a csúcstalálkozót, s hozzátette:
Ukrajna, amely nem kapott meghívót az indiai tanácskozásra, élesen bírálta a zárónyilatkozatot. A G20-nak nincs mire büszkének lennie – jelentette ki Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Nyikolenko szerint a dokumentumnak nem „ukrajnai háborúra”, hanem „Oroszország Ukrajna ellen indított támadó háborújára” kellene hivatkoznia. Ezenfelül – úgy fogalmazott – a G20-nak egyhangúlag el kellett volna ítélnie a háborút és felszólítania Moszkvát inváziója haladéktalan leállítására.
– nehezményezte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Freedom televízió műsorában. Kijelentette, több olyan nemzetközi elfogatóparancsra lenne szükség, mint amilyet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával, „hogy megakadályozhassák az olyan személyek, mint Lavrov” fellépéseit.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója úgy ítélte meg, a zárónyilatkozat „jó munkát végez azzal, hogy kiáll azon elv mellett, hogy az államok nem használhatnak erőt területszerzés érdekében, illetve nem sérthetik meg más országok területi épségét, szuverenitását, valamint politikai függetlenségét”.
Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az elfogadott dokumentum mutatja, hogy a nemzetgazdaságok, köztük
Németország és Nagy-Britannia szintén méltatta a dokumentumot. Olaf Scholz német kancellár szerint „világos állásfoglalás” született, hogy vitán felül áll az államok területi épségének tiszteletben tartása, s az, hogy a határok nem mozdíthatók el erőszakkal.
Emmanuel Macron francia elnök megjegyezte, hogy a nemzetközi gazdasági kérdések megoldására létrehozott G20 nem feltétlenül a legjobb platform, amitől diplomáciai előrelépést lehet várni Ukrajna ügyében. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a zárónyilatkozat nem jelent diplomáciai győzelmet Oroszország számára.
„Ez a találkozó ismételten megerősíti Oroszország elszigeteltségét.
– húzta alá Macron a záróceremóniát követően tartott sajtótájékoztatóján.
Kisida Fumio japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „Oroszország ukrajnai inváziója alááshatja a G20-ak együttműködésének alapjait”. Hozzáfűzte, hogy a konfliktus jelentős hatással van a globális gazdaságra, különösen, ami a folyton növekvő élelmiszer- és energiaárakat illeti.
A házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök felkérte a résztvevőket, hogy novemberben egy virtuális tanácskozáson vitassák meg a hétvégén bejelentett politikai javaslatok és célkitűzések terén elért előrelépéseket.
Recep Tayyip Erdogan török elnök újságíróknak nyilatkozva óva intett attól, hogy Oroszországot kizárják a Fekete-tengeri gabonaegyezmény új változatának kidolgozására irányuló megbeszélésekből, mivel „az fenntarthatatlan lenne”.
Azt mondta, az ENSZ-főtitkár levelének olvasásakor az embernek olyan benyomása támad, hogy Guterres eszközként hagyja magát felhasználni az egyik érdekelt fél által, tájákoztat a Hiradó. hu.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!