Fotó: Wikipédia
Moszkvába utazott Gerhard Schröder volt német kancellár, hogy megpróbáljon közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknél az Ukrajna ellen indított háború ügyében – jelentette csütörtökön a Politico amerikai hírportál európai kiadása.
2022. március 10., 18:562022. március 10., 18:56
Gerhard Schröder az ukrán fél kérésére keresi fel a barátai közé tartozó orosz elnököt – mondta Matthew Karnitschnig, az Axel Springer német médiacsoporthoz tartozó Politico európai kiadásának főmunkatársa az ugyancsak az Axel Springerhez tartozó Welt német hírtelevízióban.
Szintén a Politico európai kiadása írta meg a napokban, hogy a volt kancellár körül állami alkalmazottként dolgozó stáb mind a négy tagja felmondott, mert vállalhatatlannak ítélte Schröder véleményét az Ukrajna elleni orosz támadásról.
A volt kancellár az egyik írásában ugyan elítélte a háborút, de hozzátette, hogy „mindkét fél hibázott”, a NATO pedig a hidegháború után véghezvitt keleti bővítéssel provokálta Moszkvát.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) visszavonult politikusa és egykori elnöke azután ítélte el nyilvánosan Oroszország háborúját Ukrajna ellen, hogy
Gerhard Schröder kormányfőként – az SPD és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egyik, 2004-es kijelentésével keltett leginkább megdöbbenést: úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.
Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyefty kőolaj-, és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!