
KITEKINTŐ – Gergely Tamás kollégám Facebook-bejegyzése emlékeztetett egy szomorú évfordulóra. Arra, hogy február 28-án volt éppen harminc éve, hogy késő este egy néptelen stockholmi utcán valaki lelőtte Olof Palme svéd miniszterelnököt.
2016. március 02., 14:072016. március 02., 14:07
A világszerte ismert szociáldemokrata politikus mérsékelten baloldali pártjánál jóval radikálisabb volt, a hetvenes évek elején például Hanoi nagykövetének társaságában tüntetett a vietnami háború ellen. Amerika stockholmi képviselete előtt. De megörökítették őt Fidel Castro és Jasszer Arafat igencsak oldott hangulatú társaságában is olyan időszakban, amikor a Nyugat még mindkettőjüket terroristának aposztrofálta.
Olof Palme kapcsolatban állt a dél-amerikai és afrikai forradalmi mozgalmakkal, mi több, kezdetben még Pol Pot kambodzsai népirtó rendszerét is üdvözölte. Szó ami szó, annyi „haragosra” sikerült szert tennie, hogy a svéd rendőrség a fejét fogta, amikor kilométerekre nyúlott a gyilkosság gyanúsítottjainak a listája. A CIA-tól a kurdokig, a dél-afrikai és a jugoszláv titkosszolgálatoktól saját jobboldali kollégáiig. És horribile dictu, igaz, hogy csak felbujtóként, de magát az áldozat feleségét, a merénylet egyetlen szemtanúját is meggyanúsították. Pedig Lisbeth Palme maga is megsebesült aznap este, amikor férjével – szokás szerint testőrök nélkül – egy mozielőadásról hazafelé tartott. Később pedig ugyancsak ő volt, aki a merénylet mindmáig első számú gyanúsítottját, egy Christer Pettersson nevű kábítószeres bűnözőt a rendőrségen tíz, egymásra meglehetősen hasonlító férfi közül felismerni vélte.
Noha az olyan tárgyi bizonyíték, mint például a gyilkos fegyver, már akkor is hiányzott, első fokon Petterssont életfogytiglanra ítélték. Másodfokon viszont bizonyítékok hiányában nemcsak hogy felmentették, de az addigi fogságáért tetemes összegű kártérítést is kapott. A világlapok pedig egymás sarkára tapostak nála interjúkért, az emlékeiért, egészen Petterson 2004-ben bekövetkezett haláláig. Nemrég egy tó mélyéről előkerült egy elrozsdásodott Smith&Wesson 357 Magnum pisztoly, amiben a keresett fegyvert sejtik és remélik...
Eddig mintegy 500 hasonlót vizsgáltak meg ballisztikailag, eredménytelenül. Summa summárum, az áldozat mellől harminc év után is hiányzik a hivatalosan kimondott tettes. Harminc év alatt pedig nagyot és többször is fordult a világ. A nagypolitika színpadának sztárjai – ideológiáikkal együtt – cserélődnek. Csupán a merényletek nem akarnak fogyni, s a tömeges gyilkosságok ma is szaporodnak. Az erőszaknak, úgy látszik, ezután sem sikerül véget vetni.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!