Frank-Walter Steinmeier
Nyugat szégyenének nevezte a nemzetközi haderő kivonulása után a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő kedden.
2021. augusztus 17., 16:062021. augusztus 17., 16:06
Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek „szégyenletesek a politikai Nyugat számára”.
A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel „politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem „megváltoztatja a világot”.
Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és „keserű” kérdéseket vet fel „külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések.
Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében - mondta a német államfő, rámutatva: „e szövetség és a szövetségen belüli szolidaritás nélkül 20 évvel ezelőtt nem mentünk volna Afganisztánba”.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.
Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csakis azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!