2011. július 26., 15:042011. július 26., 15:04
Geir Lippestad ügyvéd kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „az egész történet azt sugallja, hogy (Breivik) őrült. Azt gondolja, hogy háborúban van, ez pedig megengedi az efféle tetteket”.
Lippestad szerint Breivik úgy gondolja: a világ most még nem érti meg felfogását, de majd hatvan év múlva meg fogja érteni.
A védőügyvéd azt mondja, nagyon nehéz leírni Breiviket: „Ő nem olyan, mint mi, ő egy buborékban él”. Hozzátette: Breivik gyűlöl mindenkit, aki hisz a normális politikai rendszerben, gyűlöli a nyugati eszméket, a demokratikus értékek támogatóit, és mindazokat, akik nem szélsőségesek. Breivik harcosnak látja magát, és büszke arra, hogy elindított egy háborút, amelyet mások majd folytatni fognak.
Breivik ugyanakkor meglepőnek tartja, hogy sikerült eljutnia a norvég főváros közelében fekvő Utoya szigetére, ő ugyanis számolt azzal, hogy a robbantás után megakadályozzák a további akcióját, mondta Lippestad.
Az ügyvéd szerint Breivik elmondta: két norvég segítője volt a merényletek elkövetésében, a férfi ugyanakkor kábítószert fogyasztott az akció előtt.
A norvég rendőrség közölte: a két merényletnek az eddigi híradásokkal ellentétben nem 93, hanem 76 halálos áldozata van. Az új rendőrségi adatok szerint az oslói kormánynegyedben elkövetett pokolgépes robbantásban nyolc személy halt meg, az Utoya szigetén elkövetett mészárlásnak pedig 68 halálos áldozata van.
Közben a magyar titkosszolgálatok és a Terrorelhárítási Központ is nyomoz a merénylettel kapcsolatban, hiszen Breivik legjobb barátja egy kárpátaljai magyar férfi volt, aki Norvégiába a hatvanas években vándorolt ki, és a két férfi többször járt Magyarországon. Közben Oslo felkérte Csehországot, vizsgálja ki, mit csinált Breivik tavaly Prágában, a merénylő naplója szerint ugyanis tavaly nyáron hat napot töltött Prágában, ahol fegyvereket akart szerezni.
Bukaresti sajtóértesülések szerint a merényletnek román származású áldozata is van egy 15 éves lány személyében, akinek Brassó megyei származású anyja évekkel ezelőtt házasodott ki Norvégiába. Az Európai Bizottság tegnap bejelentette: napirendre tűzik az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek szeptember végi brüsszeli találkozóján a radikalizálódás (így az idegengyűlölet és a szélsőségesség) elleni fellépés témáját; a találkozóra meghívást kap a nem EU-tag Norvégia belügyminisztere is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!