Fotó: Olaf Scholz/Facebook
A moszkvai vezetésnek sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget – közölte a német kancellár hétfőn, kijevi és moszkvai útja előtt.
2022. február 14., 21:182022. február 14., 21:18
Olaf Scholz a Twitteren azt írta: egyetért Németország szövetségeseivel abban, hogy „újabb katonai agresszió nagyon súlyos következményekkel járna Oroszország számára”.
– tette hozzá Olaf Scholz.
Kifejtette, hogy hétfőn Kijevben, kedden pedig Moszkvában folytat megbeszéléseket „az ukrán határon kialakult, továbbra is nagyon súlyos helyzetről”.
„Kijevben fontos számomra, hogy kifejezzem Ukrajna iránt tanúsított szolidaritásunkat és folyamatos támogatásunkat – írta a szociáldemokrata politikus, aki vasárnap óta tesz közzé bejegyzéseket a Twitteren, és az első német kancellár, aki használja ezt a közösségi oldalt.
Az ARD országos köztelevízió szerint Olaf Scholz Kijevben várhatóan a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tesz ígéretet, és ismét elhárítja azt az kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ugyanakkor biztosítja partnereit arról, hogy továbbra is vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, például éjjellátó készülékekkel.
A berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik a kijevi vezetés elvárásairól a Bild című lap online televíziójának vasárnap este azt mondta, hogy Olaf Scholz kijevi és moszkvai látogatása lehet az „utolsó esély” a béke megőrzésére, az Ukrajna elleni orosz támadás elkerülésére. Kiemelte, hogy a legmagasabb szintre kell emelni a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta, úgynevezett normandiai országcsoport szakértői szinten sikertelen tárgyalásait, és a csúcstalálkozót Berlinben kell megrendezni.
Mindeközben Oroszország néhány vezető bankára bolgár aranyútlevelet kapott, noha nincs bizonyíték arra, hogy valódi befektetéseket eszközöltek volna az Európai Unió legszegényebb tagállamában – jelentette hétfőn az Euractiv brüsszeli hírportál.
Bulgáriában olyan oroszok kaptak a bolgár államtól állampolgárságot és ezzel jogot a szabad mozgásra az egész Európai Unió területén, mint például Dmitrij Kusajev, a Credit Suisse moszkvai irodájának igazgatója, Roman Nagajev, az orosz VTB Capital bank volt befektetési banki igazgatója és Igor Finogenov, az Eurázsiai Fejlesztési Bank volt igazgatója, aki korábban az orosz pénzügyminiszter munkatársa volt – számolt be a Bird.bg bolgár oknyomozó weboldal.
Kusajev, Nagajev és Finogenov nem rendelkeznek ingatlannal Bulgáriában, illetve nem tulajdonolnak vagy irányítanak vállalatokat – emlékeztet az Euractiv. A portál szerint ez azt jelenti, hogy nem a reálgazdaságba fektettek be, hanem valószínűleg bolgár állampapírokat, azaz államadósságot vásároltak. A bolgár állampolgársági törvény által biztosított másik lehetőség a készpénzbetét elhelyezése bolgár bankban, de egy vizsgálat megállapította, hogy sok kérelmező hitelt vett fel a betét elhelyezéséhez.
Bulgária decemberben hatalomra került új kormánykoalíciója azt ígéri, hogy a következő hetekben megszünteti az országban az aranyútlevél megszerzésének lehetőségeit.
Kilenc éve, 2013-ban vezették be a bolgár állampolgárság megszerzésének lehetőségét cserében befektetésekért, ami azonban nem eredményezett valódi befektetéseket. Ez a helyzet a három orosz bankár esetében is – állítja az Euractiv.
A bolgár befektetési állampolgársági rendszert, amely harmadik országbeli, gazdag állampolgároknak bolgár állampolgárságot és uniós útlevelet biztosít, mind helyi, mind uniós szinten fokozottan ellenőrzik a pénzmosástól és más pénzügyi bűncselekményektől való félelmek miatt.
Az Európai Bizottság az idén januárban közölte: jelenleg több országban, köztük a karibi szigeteken, Albániában, Moldovában és Montenegróban is nyomon követi a hasonló programokat és tervezett rendszereket. Az Unión belül pedig Ciprust és Máltát vizsgálják.
Az EuroNews jelentése alapján a befektetői állampolgársági program jelenleg 3 milliárd euró beruházást vonz évente az EU-ba. Az elmúlt évben Portugáliában például több mint 10 000 kérelmet nyújtottak be, a görög aranyvízumért pedig 9500-an folyamodtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!