A német kancellár Twitteren üzent az ukrán válság kapcsán: Moszkvának sürgősen enyhítenie kell a feszültséget

– tette hozzá Olaf Scholz.

Kifejtette, hogy hétfőn Kijevben, kedden pedig Moszkvában folytat megbeszéléseket „az ukrán határon kialakult, továbbra is nagyon súlyos helyzetről”.

„Kijevben fontos számomra, hogy kifejezzem Ukrajna iránt tanúsított szolidaritásunkat és folyamatos támogatásunkat – írta a szociáldemokrata politikus, aki vasárnap óta tesz közzé bejegyzéseket a Twitteren, és az első német kancellár, aki használja ezt a közösségi oldalt.

Az ARD országos köztelevízió szerint Olaf Scholz Kijevben várhatóan a gazdasági-pénzügyi támogatás folytatására tesz ígéretet, és ismét elhárítja azt az kérést, hogy Németország szállítson fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ugyanakkor biztosítja partnereit arról, hogy továbbra is vizsgálják, miként segíthetik Ukrajna védelmi képességének erősítését más katonai felszerelésekkel, például éjjellátó készülékekkel.

A berlini ukrán nagykövet, Andrij Melnyik a kijevi vezetés elvárásairól a Bild című lap online televíziójának vasárnap este azt mondta, hogy Olaf Scholz kijevi és moszkvai látogatása lehet az „utolsó esély” a béke megőrzésére, az Ukrajna elleni orosz támadás elkerülésére. Kiemelte, hogy a legmagasabb szintre kell emelni a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta, úgynevezett normandiai országcsoport szakértői szinten sikertelen tárgyalásait, és a csúcstalálkozót Berlinben kell megrendezni.

Mindeközben Oroszország néhány vezető bankára bolgár aranyútlevelet kapott, noha nincs bizonyíték arra, hogy valódi befektetéseket eszközöltek volna az Európai Unió legszegényebb tagállamában – jelentette hétfőn az Euractiv brüsszeli hírportál.

Bulgáriában olyan oroszok kaptak a bolgár államtól állampolgárságot és ezzel jogot a szabad mozgásra az egész Európai Unió területén, mint például Dmitrij Kusajev, a Credit Suisse moszkvai irodájának igazgatója, Roman Nagajev, az orosz VTB Capital bank volt befektetési banki igazgatója és Igor Finogenov, az Eurázsiai Fejlesztési Bank volt igazgatója, aki korábban az orosz pénzügyminiszter munkatársa volt – számolt be a Bird.bg bolgár oknyomozó weboldal.

Kusajev, Nagajev és Finogenov nem rendelkeznek ingatlannal Bulgáriában, illetve nem tulajdonolnak vagy irányítanak vállalatokat – emlékeztet az Euractiv. A portál szerint ez azt jelenti, hogy nem a reálgazdaságba fektettek be, hanem valószínűleg bolgár állampapírokat, azaz államadósságot vásároltak. A bolgár állampolgársági törvény által biztosított másik lehetőség a készpénzbetét elhelyezése bolgár bankban, de egy vizsgálat megállapította, hogy sok kérelmező hitelt vett fel a betét elhelyezéséhez.

Bulgária decemberben hatalomra került új kormánykoalíciója azt ígéri, hogy a következő hetekben megszünteti az országban az aranyútlevél megszerzésének lehetőségeit.

Kilenc éve, 2013-ban vezették be a bolgár állampolgárság megszerzésének lehetőségét cserében befektetésekért, ami azonban nem eredményezett valódi befektetéseket. Ez a helyzet a három orosz bankár esetében is – állítja az Euractiv.

A bolgár befektetési állampolgársági rendszert, amely harmadik országbeli, gazdag állampolgároknak bolgár állampolgárságot és uniós útlevelet biztosít, mind helyi, mind uniós szinten fokozottan ellenőrzik a pénzmosástól és más pénzügyi bűncselekményektől való félelmek miatt.

Az Európai Bizottság az idén januárban közölte: jelenleg több  országban, köztük a karibi szigeteken, Albániában, Moldovában és Montenegróban is nyomon követi a hasonló programokat és tervezett rendszereket. Az Unión belül pedig Ciprust és Máltát vizsgálják.

Az EuroNews jelentése alapján a befektetői állampolgársági program jelenleg 3 milliárd euró beruházást vonz évente az EU-ba. Az elmúlt évben Portugáliában például több mint 10 000 kérelmet nyújtottak be, a görög aranyvízumért pedig 9500-an folyamodtak.