2011. április 26., 11:552011. április 26., 11:55
A Tripoli közepén fekvő Báb-el-Azizíja épületkomplexumba, Kadhafi főhadiszállásába éjfél után két hatalmas rakéta vagy bomba csapódott be - mondta el a helyszínre vitt külföldi újságíróknak a létesítmény egyik őre. Órákkal a légicsapás után a tűzoltók még a lángokkal küzdöttek.
A líbiai kormány egyik tájékoztatási tisztviselője azt állította, hogy 45 ember megsebesült a támadásban, közülük 15 súlyosan, többeket pedig még keresnek. A tisztviselő állítását független forrásból nem lehetett ellenőrizni. Korábban négy sebesültről szóló hírek láttak napvilágot.
Egy líbiai tisztségviselő a légicsapás után mindazonáltal azt állította, hogy a NATO Kadhafit szemelte ki célpontként.
Az AFP francia hírügynökség tudósítói úgy tapasztalták, hogy a légicsapás teljesen lerombolta Kadhafi irodáját, a szemben lévő tárgyalótermet pedig részben megrongálta.
Az AP amerikai hírügynökség szerint a két rakéta vagy bomba súlyosan megrongált egy többszintes épületet, valamint egy másik épületet is. Ez utóbbit szemmel láthatóan inkább protokolleseményekre használták: díványok, csillárok és képkeretek hevertek a földön a törmelék között.
A NATO légiereje már múlt szombatra virradóra is csapást mért Kadhafi tripoli főhadiszállására.
Erőteljes robbanások rázták meg éjfél után Tripolit más helyütt is, három líbiai állami televízió adása egy időre megszakadt.
A hétfői légicsapás egy nappal azután történt, hogy a Kadhafi-erők a hét végén rakéták és gránátlövedékek áradatát zúdították a kormányellenes felkelők kezén lévő Miszráta városára.
A kormányerők hétfőn ismét hevesen támadták Miszrátát. Szemtanúk szerint a hadsereg rakétákkal lőtt lakónegyedeket, a támadásokban legkevesebb 30 ember életét vesztette, és mintegy 60-an megsebesültek - mondta el az egyik ellenzéki rádióadó munkatársa az al-Arabíja arab hírtelevíziónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!