
A NATO-tagországok védelmi miniszterei Brüsszelben üléseznek
Fotó: Nato.int
A NATO az ellenséges orosz tevékenység miatt megváltozott globális biztonsági helyzethez alakítja elrettentő és védelmi képességeit, és fokozza erőinek felkészültségét – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásának első munkanapját követően Brüsszelben.
2021. október 21., 21:472021. október 21., 21:47
Jens Stoltenberg közölte: mivel Oroszország rakétákat telepített a tagországokkal közös határai közelébe, a tagállamok védelmi miniszterei a kollektív védelem fokozását szolgáló új célokat határozták meg annak biztosítására, hogy az euroatlanti térségben a szükséges erők a megfelelő időben a megfelelő helyen legyenek.
Tájékoztatása szerint ez jelentős fejlesztéseket foglal magában a lég- és rakétavédelem területén, a hagyományos képességek megerősítését jelenti ötödik generációs sugárhajtású repülőgépekkel, a hadgyakorlatok és a hírszerzés átformálását, valamint a nukleáris fenyegetésre való felkészültség és a hatékonyság javítását.
– fogalmazott. A NATO kiegyensúlyozott politikai és katonai intézkedéscsomagot hajt végre, hogy reagáljon a fenyegetésekre. Továbbra is törekedni fog a leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési megállapodások betartatására, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására – mondta.
Afganisztánnal kapcsolatban a főtitkár azt közölte, a miniszterek értékelték a misszió eredményeit, valamint a kivonulás tanulságait. Számba vették, mely intézkedések hoztak eredményeket, melyek fulladtak kudarcba. Megvitatták, hogy a tálib kormányon milyen eszközökkel lehet számon kérni a terrorizmus elleni küzdelemre, az emberi jogok biztosítására és az országot elhagyni akaró afgánok szabad távozásának szavatolására tett vállalásokat. A szakminiszterek véleményt cseréltek arról is, miként biztosítható, hogy Afganisztán soha többé nem legyen a terroristák menedéke.
– fogalmazott. Elmondta, a katonai szövetség augusztusban több mint 120 ezer embert evakuált Kabulból, köztük mintegy kétezer afgánt, akik a NATO-val dolgoztak együtt. Hangsúlyozta továbbá: az afganisztáni válság nem változtat azon, hogy Európának és Észak-Amerikának szoros közösséget kell alkotnia a NATO keretein belül a növekvő globális kihívásokkal szemben. „Egységünk és erőnk az, ami biztonságunkat szavatolja. Létfontosságú, hogy továbbra is együttműködjünk a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben” – tette hozzá a NATO főtitkára.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!