Draghi előlépése bizonytalanná tenné a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt
Fotó: Mario Draghi/Facebook
Az Európai Unió intézményei és a piacok is figyelemmel kísérik a hétfőn délután kezdődő olaszországi államfőválasztást, amelynek fő kérdése, hogy ha a pandémia utáni gazdasági helyreállítással megbízott miniszterelnök, Mario Draghi átül az elnöki palotába, akkor ki vezeti tovább Rómában a kormányt.
2022. január 24., 11:302022. január 24., 11:30
Az 1946-ban született olasz köztársaság tizenharmadik államfőjét szokás szerint a parlament, vagyis a római Montecitorio-palota alsóházi termében választják meg. A voksolást a képviselőház és a szenátus elnöke közösen vezeti. Az államfő személyéről a szenátus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományok három-három küldötte szavaz, kivételt a csak egy küldöttel bíró Valle d'Aosta jelent: összesen 1008-an, az utóbbi órákban elhunyt egyik képviselőt már nem számolva.
A járványelőírások miatt egyszerre ötvenen tartózkodhatnak az ülésteremben, így több mint négy órán át tarthat a voksolás. A parlament nem súlyos állapotú koronavírus-fertőzött tagjai az épület mellett felállított sátorban adhatják le szavazatukat.
Az elnökválasztás többfordulós: az első három körben kétharmados többség szükséges, a negyedik fordulótól elegendő az abszolút (feles) többség. Államfőnek minden ötven év feletti, büntetlen előéletű olasz állampolgár megválasztható, ezért fordulhat elő, hogy az urnákba dobott cédulákon gyakran színészek vagy ismert labdarúgók neve is olvasható.
Hivatalos jelöltállítás nélkül kezdődik az elnökválasztás, az utolsó pillanatig zajló politikai egyeztetések és a szavazások folyamán kialakuló többség határozza meg, hogy végül kire összpontosulnak a voksok.
aki decemberi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy tavaly februárban megkezdett kormányzati munkáját befejezettnek tartja, és szívesen átköltözik az államfői palotába.
Draghi „előlépése” azonban bizonytalanná teszi a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt, amelyben a baloldal és a jobboldal feszül egymásnak.
Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország! (FI) és Matteo Salvini, a Liga vezetője „veszélyesnek” nevezte az ország számára Draghi távozását a kormány éléről a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben. Az Európai Központi Bank (EKB) volt elnökéből lett kormányfő Draghi államfővé választását az előrehozott választásoktól tartó Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a minél előbbi választásokat sürgető Olasz Testvérek (FdI) sem támogatja. Általános véleménynek számít, hogy könnyebb más elnökjelöltet, mint másik miniszterelnököt találni Draghi helyére.
Minden attól függ, hogy a pártok milyen feltételekkel képesek megállapodni a kormányzás Draghi nélküli folytatásáról a 2023-as választásokig.
A La Repubblica című baloldali napilap szerint Mario Draghit a kormány élén Elisabetta Belloni helyettesíthetné, aki pártoktól független karrierdiplomata, jelenleg a titkosszolgálatot irányító állami hivatal vezetője. Az újság megjegyezte: az Európai Unió és a piacok attól tartanak, hogy az olasz politika ismét „mocsárba süllyed”.
A jobboldali Il Giornale úgy kalkulál, hogy az államfő a kereszténydemokrata Pierferdinando Casini, a képviselőház volt elnöke lehet.
A Corriere della Sera úgy tudja, hogy a hétfői első fordulóban a jobb- és a baloldal is üres cédulával szavaz, és az államfőválasztás a csütörtöki negyedik fordulótól dől el, de akár a hetedikig is eltarthat.
Ha Mario Draghit választják meg államfőnek, akkor beiktatása után el kell kezdenie a pártokkal való egyeztetést az új miniszterelnökről és esetleg egy új kormány megalakításáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!