Draghi előlépése bizonytalanná tenné a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt
Fotó: Mario Draghi/Facebook
Az Európai Unió intézményei és a piacok is figyelemmel kísérik a hétfőn délután kezdődő olaszországi államfőválasztást, amelynek fő kérdése, hogy ha a pandémia utáni gazdasági helyreállítással megbízott miniszterelnök, Mario Draghi átül az elnöki palotába, akkor ki vezeti tovább Rómában a kormányt.
2022. január 24., 11:302022. január 24., 11:30
Az 1946-ban született olasz köztársaság tizenharmadik államfőjét szokás szerint a parlament, vagyis a római Montecitorio-palota alsóházi termében választják meg. A voksolást a képviselőház és a szenátus elnöke közösen vezeti. Az államfő személyéről a szenátus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományok három-három küldötte szavaz, kivételt a csak egy küldöttel bíró Valle d'Aosta jelent: összesen 1008-an, az utóbbi órákban elhunyt egyik képviselőt már nem számolva.
A járványelőírások miatt egyszerre ötvenen tartózkodhatnak az ülésteremben, így több mint négy órán át tarthat a voksolás. A parlament nem súlyos állapotú koronavírus-fertőzött tagjai az épület mellett felállított sátorban adhatják le szavazatukat.
Az elnökválasztás többfordulós: az első három körben kétharmados többség szükséges, a negyedik fordulótól elegendő az abszolút (feles) többség. Államfőnek minden ötven év feletti, büntetlen előéletű olasz állampolgár megválasztható, ezért fordulhat elő, hogy az urnákba dobott cédulákon gyakran színészek vagy ismert labdarúgók neve is olvasható.
Hivatalos jelöltállítás nélkül kezdődik az elnökválasztás, az utolsó pillanatig zajló politikai egyeztetések és a szavazások folyamán kialakuló többség határozza meg, hogy végül kire összpontosulnak a voksok.
aki decemberi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy tavaly februárban megkezdett kormányzati munkáját befejezettnek tartja, és szívesen átköltözik az államfői palotába.
Draghi „előlépése” azonban bizonytalanná teszi a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt, amelyben a baloldal és a jobboldal feszül egymásnak.
Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország! (FI) és Matteo Salvini, a Liga vezetője „veszélyesnek” nevezte az ország számára Draghi távozását a kormány éléről a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben. Az Európai Központi Bank (EKB) volt elnökéből lett kormányfő Draghi államfővé választását az előrehozott választásoktól tartó Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a minél előbbi választásokat sürgető Olasz Testvérek (FdI) sem támogatja. Általános véleménynek számít, hogy könnyebb más elnökjelöltet, mint másik miniszterelnököt találni Draghi helyére.
Minden attól függ, hogy a pártok milyen feltételekkel képesek megállapodni a kormányzás Draghi nélküli folytatásáról a 2023-as választásokig.
A La Repubblica című baloldali napilap szerint Mario Draghit a kormány élén Elisabetta Belloni helyettesíthetné, aki pártoktól független karrierdiplomata, jelenleg a titkosszolgálatot irányító állami hivatal vezetője. Az újság megjegyezte: az Európai Unió és a piacok attól tartanak, hogy az olasz politika ismét „mocsárba süllyed”.
A jobboldali Il Giornale úgy kalkulál, hogy az államfő a kereszténydemokrata Pierferdinando Casini, a képviselőház volt elnöke lehet.
A Corriere della Sera úgy tudja, hogy a hétfői első fordulóban a jobb- és a baloldal is üres cédulával szavaz, és az államfőválasztás a csütörtöki negyedik fordulótól dől el, de akár a hetedikig is eltarthat.
Ha Mario Draghit választják meg államfőnek, akkor beiktatása után el kell kezdenie a pártokkal való egyeztetést az új miniszterelnökről és esetleg egy új kormány megalakításáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!