Draghi előlépése bizonytalanná tenné a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt
Fotó: Mario Draghi/Facebook
Az Európai Unió intézményei és a piacok is figyelemmel kísérik a hétfőn délután kezdődő olaszországi államfőválasztást, amelynek fő kérdése, hogy ha a pandémia utáni gazdasági helyreállítással megbízott miniszterelnök, Mario Draghi átül az elnöki palotába, akkor ki vezeti tovább Rómában a kormányt.
2022. január 24., 11:302022. január 24., 11:30
Az 1946-ban született olasz köztársaság tizenharmadik államfőjét szokás szerint a parlament, vagyis a római Montecitorio-palota alsóházi termében választják meg. A voksolást a képviselőház és a szenátus elnöke közösen vezeti. Az államfő személyéről a szenátus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományok három-három küldötte szavaz, kivételt a csak egy küldöttel bíró Valle d'Aosta jelent: összesen 1008-an, az utóbbi órákban elhunyt egyik képviselőt már nem számolva.
A járványelőírások miatt egyszerre ötvenen tartózkodhatnak az ülésteremben, így több mint négy órán át tarthat a voksolás. A parlament nem súlyos állapotú koronavírus-fertőzött tagjai az épület mellett felállított sátorban adhatják le szavazatukat.
Az elnökválasztás többfordulós: az első három körben kétharmados többség szükséges, a negyedik fordulótól elegendő az abszolút (feles) többség. Államfőnek minden ötven év feletti, büntetlen előéletű olasz állampolgár megválasztható, ezért fordulhat elő, hogy az urnákba dobott cédulákon gyakran színészek vagy ismert labdarúgók neve is olvasható.
Hivatalos jelöltállítás nélkül kezdődik az elnökválasztás, az utolsó pillanatig zajló politikai egyeztetések és a szavazások folyamán kialakuló többség határozza meg, hogy végül kire összpontosulnak a voksok.
aki decemberi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy tavaly februárban megkezdett kormányzati munkáját befejezettnek tartja, és szívesen átköltözik az államfői palotába.
Draghi „előlépése” azonban bizonytalanná teszi a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt, amelyben a baloldal és a jobboldal feszül egymásnak.
Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország! (FI) és Matteo Salvini, a Liga vezetője „veszélyesnek” nevezte az ország számára Draghi távozását a kormány éléről a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben. Az Európai Központi Bank (EKB) volt elnökéből lett kormányfő Draghi államfővé választását az előrehozott választásoktól tartó Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a minél előbbi választásokat sürgető Olasz Testvérek (FdI) sem támogatja. Általános véleménynek számít, hogy könnyebb más elnökjelöltet, mint másik miniszterelnököt találni Draghi helyére.
Minden attól függ, hogy a pártok milyen feltételekkel képesek megállapodni a kormányzás Draghi nélküli folytatásáról a 2023-as választásokig.
A La Repubblica című baloldali napilap szerint Mario Draghit a kormány élén Elisabetta Belloni helyettesíthetné, aki pártoktól független karrierdiplomata, jelenleg a titkosszolgálatot irányító állami hivatal vezetője. Az újság megjegyezte: az Európai Unió és a piacok attól tartanak, hogy az olasz politika ismét „mocsárba süllyed”.
A jobboldali Il Giornale úgy kalkulál, hogy az államfő a kereszténydemokrata Pierferdinando Casini, a képviselőház volt elnöke lehet.
A Corriere della Sera úgy tudja, hogy a hétfői első fordulóban a jobb- és a baloldal is üres cédulával szavaz, és az államfőválasztás a csütörtöki negyedik fordulótól dől el, de akár a hetedikig is eltarthat.
Ha Mario Draghit választják meg államfőnek, akkor beiktatása után el kell kezdenie a pártokkal való egyeztetést az új miniszterelnökről és esetleg egy új kormány megalakításáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!