Draghi előlépése bizonytalanná tenné a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt
Fotó: Mario Draghi/Facebook
Az Európai Unió intézményei és a piacok is figyelemmel kísérik a hétfőn délután kezdődő olaszországi államfőválasztást, amelynek fő kérdése, hogy ha a pandémia utáni gazdasági helyreállítással megbízott miniszterelnök, Mario Draghi átül az elnöki palotába, akkor ki vezeti tovább Rómában a kormányt.
2022. január 24., 11:302022. január 24., 11:30
Az 1946-ban született olasz köztársaság tizenharmadik államfőjét szokás szerint a parlament, vagyis a római Montecitorio-palota alsóházi termében választják meg. A voksolást a képviselőház és a szenátus elnöke közösen vezeti. Az államfő személyéről a szenátus és a képviselőház tagjai, valamint a tartományok három-három küldötte szavaz, kivételt a csak egy küldöttel bíró Valle d'Aosta jelent: összesen 1008-an, az utóbbi órákban elhunyt egyik képviselőt már nem számolva.
A járványelőírások miatt egyszerre ötvenen tartózkodhatnak az ülésteremben, így több mint négy órán át tarthat a voksolás. A parlament nem súlyos állapotú koronavírus-fertőzött tagjai az épület mellett felállított sátorban adhatják le szavazatukat.
Az elnökválasztás többfordulós: az első három körben kétharmados többség szükséges, a negyedik fordulótól elegendő az abszolút (feles) többség. Államfőnek minden ötven év feletti, büntetlen előéletű olasz állampolgár megválasztható, ezért fordulhat elő, hogy az urnákba dobott cédulákon gyakran színészek vagy ismert labdarúgók neve is olvasható.
Hivatalos jelöltállítás nélkül kezdődik az elnökválasztás, az utolsó pillanatig zajló politikai egyeztetések és a szavazások folyamán kialakuló többség határozza meg, hogy végül kire összpontosulnak a voksok.
aki decemberi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy tavaly februárban megkezdett kormányzati munkáját befejezettnek tartja, és szívesen átköltözik az államfői palotába.
Draghi „előlépése” azonban bizonytalanná teszi a 2018-ban megalakult, és azóta már a harmadik koalícióval működő kormányt, amelyben a baloldal és a jobboldal feszül egymásnak.
Silvio Berlusconi, a Hajrá Olaszország! (FI) és Matteo Salvini, a Liga vezetője „veszélyesnek” nevezte az ország számára Draghi távozását a kormány éléről a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben. Az Európai Központi Bank (EKB) volt elnökéből lett kormányfő Draghi államfővé választását az előrehozott választásoktól tartó Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint a minél előbbi választásokat sürgető Olasz Testvérek (FdI) sem támogatja. Általános véleménynek számít, hogy könnyebb más elnökjelöltet, mint másik miniszterelnököt találni Draghi helyére.
Minden attól függ, hogy a pártok milyen feltételekkel képesek megállapodni a kormányzás Draghi nélküli folytatásáról a 2023-as választásokig.
A La Repubblica című baloldali napilap szerint Mario Draghit a kormány élén Elisabetta Belloni helyettesíthetné, aki pártoktól független karrierdiplomata, jelenleg a titkosszolgálatot irányító állami hivatal vezetője. Az újság megjegyezte: az Európai Unió és a piacok attól tartanak, hogy az olasz politika ismét „mocsárba süllyed”.
A jobboldali Il Giornale úgy kalkulál, hogy az államfő a kereszténydemokrata Pierferdinando Casini, a képviselőház volt elnöke lehet.
A Corriere della Sera úgy tudja, hogy a hétfői első fordulóban a jobb- és a baloldal is üres cédulával szavaz, és az államfőválasztás a csütörtöki negyedik fordulótól dől el, de akár a hetedikig is eltarthat.
Ha Mario Draghit választják meg államfőnek, akkor beiktatása után el kell kezdenie a pártokkal való egyeztetést az új miniszterelnökről és esetleg egy új kormány megalakításáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!