KITEKINTŐ – A londoni City pénzügyi szolgáltatási cégeinek vezetői „rémülettel figyelik”, hogy a brit kormányon belül egyre erőteljesebb a törekvés a „hard Brexitre”, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia ne csak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról és a vámunióból is vonuljon ki – írta citybeli forrásokat idézve a hétfői Financial Times. A londoni gazdasági napilap szerint a City vállalatvezetői attól félnek, hogy ez kikezdi az üzleti bizalmat, arra késztet vállalatokat, hogy elhagyják Londont, és így károkat okoz a City pénzügyi központjának.
2016. szeptember 27., 14:202016. szeptember 27., 14:20
A Financial Timesnak nyilatkozó bankvezetők, akik tárgyaltak kormányzati illetékesekkel, közölték a lappal: az a meggyőződés alakult ki bennük, hogy Theresa May brit miniszterelnök végül ki fogja vezetni Nagy-Britanniát az EU belső piacáról és a vámunióból.
Az idézett bankárok attól tartanak, hogy a kormány szakpolitikai döntéseit a Brexit- párti miniszterek formálják, köztük Liam Fox külkereskedelmi miniszter, aki már júliusban kijelentette, hogy Nagy-Britannia „valószínűleg” felmondja a vámuniót, és David Davis, a Brexit-tárgyalások irányítására újonnan létrehozott szakminisztérium vezetője, aki nemrég „valószínűtlennek” nevezte, hogy Nagy-Britannia az EU egységes belső piacának tagja maradhatna, miután kilépett az Európai Unióból.
„Szóbeli keménykedés”
John McFarlane, a Barclays befektetési bankcsoport elnöke és a The CityUK lobbicsoport vezetője a Financial Timesnak kijelentette: az ilyen „szóbeli keménykedés” veszélye az, hogy növeli a bizonytalanságot, csökkenti a bizalmat, és arra készteti az üzleti vállalkozásokat, hogy elővegyék a fiókból kivonulási terveiket. Az egyik amerikai nagybank név nélkül idézett vezetője azt mondta: attól tart, hogy Theresa May „nem fogta fel teljesen”, milyen következményei lehetnek a Cityre a hard Brexitnek.
John Holland-Kaye, a londoni Heathrow repülőtér vezérigazgatója a Financial Timesnak azt mondta: „teljesen kezelhetetlen” helyzet állhat elő például a repülőterek, a kikötők vagy a brit és a francia part közötti tengeralatti vasúti forgalmat bonyolító Eurotunnel számára, ha a rendszerbe hirtelen be kell építeni a hard Brexittel járó összes ellenőrzési kötelezettséget.
Nem tárgyalnak
Más citybeli vezetők arról számoltak be, hogy a Brexit-párti miniszterek egyelőre nem is állnak szóba a Cityvel, és ha „valaki megpróbál tárgyalni velük a részletekről, azzal hessegetik el, hogy megkérdőjelezi a Brexittel járó előnyöket”. Ezekre a kockázatokra külföldről is figyelmeztették már a brit kormányt. Jens Weidmann, a Bundesbank – a német jegybank – elnöke a The Guardian című baloldali brit napilapnak a minap kijelentette: a „hard Brexit” azzal járna, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket a kontinentális EU-gazdaságokban.
Weidmann szerint e jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna az egységes EU-piac tagja. A német jegybank vezetője hozzátette: ebben a helyzetben több, jelenleg Londonban működő pénzügyi intézmény is „átgondolhatja”, hogy hol legyen központi telephelye. Weidmann szerint Frankfurt „vonzó” alternatívát kínálhat, és „szívesen is látná a (Londonból) újonnan érkezőket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!