Fotó: Telegram
Az ukrán hadsereg megerősítette, hogy vasárnap csapást mért a Krímet és a Dél-Ukrajna oroszok által megszállt részeit összekötő közúti hidakra.
2023. augusztus 07., 08:192023. augusztus 07., 08:19
A csapások „két, Oroszország számára kulcsfontosságú kommunikációs útvonalat” érintettek, a Herszoni régiót a Krímmel összekötő Csonhar hidat és egy kisebb hidat, amely az ukrajnai Henicseszk városából vezet a félszigetre – közölte az ukrán hadsereg a Telegramon.
Az Oroszország által támogatott hatóságok és az orosz állami média korábban arról számolt be, hogy Kijev felelős a hidakra mért csapásokért. A Herszoni régió megszállt területeinek oroszok által kinevezett vezetője azzal vádolta Ukrajnát, hogy
Eközben vasárnap a szaúdi állami hírszolgálat szerint a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott ukrajnai békecsúcson részt vevő különböző országok és szervezetek küldöttségei megállapodtak abban, hogy folytatják a közös munkát „a térségben a tartós béke elérése érdekében”.
„A résztvevők egyetértettek a nemzetközi konzultációk és a véleménycsere folytatásának fontosságában annak érdekében, hogy olyan közös alapot teremtsenek, amely kikövezi az utat a béke felé. Azt is hangsúlyozták, hogy fontos konkretizálni a találkozón elhangzott nézeteket és pozitív javaslatokat” – áll a szaúdi sajtóügynökség közleményében.
Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője szerint a tárgyalások nyomán erősödött Ukrajna helyzete. Jermak, aki a kijevi vezetést képviselte a találkozón, arról számolt be, hogy ugyan eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, de a hozzávetőleg 40 részt vevő ország képviselői kiálltak az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, valamint az államok szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartása mellett.
„Éppen ezeken az elveken alapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata, amelyet részletesen ismertettünk” – hangsúlyozta Jermak. Mint mondta, az országok már fontolóra is vették, hogy milyen szerepet játszhatnának ennek megvalósításában.
A kétnapos találkozón a kijevi vezetést támogató nyugati nagyhatalmak, valamint a fejlődő országok, így India, Brazília, Dél-Afrika és Kína tisztségviselői vettek részt. Oroszországot nem hívták meg a tanácskozásra.
Szaúd-Arábia szombaton közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohammed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik.
Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fent.
A The New York Times című amerikai lapban vasárnap megjelent interjújában leszögezte, hogy Moszkva nem kíván további ukrán területeket elfoglalni, mindössze azokat akarja ellenőrizni, amelyek alkotmánya szerint részét képezik. Ezek a térségek magukban foglalják a 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint 2022 óta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat, amelyek területén továbbra is harcok folynak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!