
A Kreml szerint Joe Biden amerikai elnök „állapota” agresszív kijelentésekhez vezet
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden Vlagyimir Putyinhoz intézett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a sajtónak.
2022. március 18., 14:432022. március 18., 14:43
2022. március 18., 16:572022. március 18., 16:57
„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy
„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.
Ezzel azt kommentáélta, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint.
A Kreml sajtószolgálata Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a pénteken Olaf Scholz német kancellárral folytatott beszélgetését is ismertette. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Moszkva szerint Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.
De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta. Reagált Scholznak arra a kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.
„Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” – hangoztatta, és egyben
Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.
Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az „információs terrorizmus” elemeit hordozó „információs háborút” folytat Oroszország ellen. „Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel. Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!