
A Kreml szerint Joe Biden amerikai elnök „állapota” agresszív kijelentésekhez vezet
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden Vlagyimir Putyinhoz intézett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a sajtónak.
2022. március 18., 14:432022. március 18., 14:43
2022. március 18., 16:572022. március 18., 16:57
„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy
„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.
Ezzel azt kommentáélta, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint.
A Kreml sajtószolgálata Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a pénteken Olaf Scholz német kancellárral folytatott beszélgetését is ismertette. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Moszkva szerint Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekményként minősítette.
De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta. Reagált Scholznak arra a kijelentésére, miszerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia.
„Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” – hangoztatta, és egyben
Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugati országokban propagandaeszköznek tekintett és ennek címén letiltott RT televíziónak nyilatkozva úgy vélte, Zelenszkij abban bízik, hogy az ukrán lobbi által feltüzelt, kevésbé felelősségteljes amerikai honatyák egy konfrontatívabb fogatókönyv felé mozdíthatják el Ukrajna ügyében Bident, noha tisztában van vele, hogy az elnök nem fog belemenni a légtérzár létrehozásába.
Azt hangoztatta, hogy a Nyugat az „információs terrorizmus” elemeit hordozó „információs háborút” folytat Oroszország ellen. „Aminek most Ukrajnában vagyunk a tanúi, az a nyugati stratégiai kurzus kvintesszenciája, nevezetesen Oroszország marginalizálása, feltartóztatása, Oroszország fejlődésének leállítása, Oroszország szerepének lenullázása a világpolitikában, a gazdaságban, a sportban, a művészetben, a kereskedelemben, a tudományban és az oktatásban” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel. Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozva kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetése terén. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonbeszélgetést folytatott Olaf Scholz német kancellárral. Erről a Kreml sajtószolgálata számolt be.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!