
Kitolt korhatár. A jövőben az oktatási intézmények diákjai is katonai alkapkiképzést kapnak
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók általános katonai alapképzéséről szóló törvényt az ukrán parlament honlapján megjelent közlemény szerint.
2024. június 18., 12:372024. június 18., 12:37
A jogszabály célja az általános katonai képzés rendszerének javítása, amely az Ukrajna védelme tantárgy oktatásával történik. A dokumentum indoklásában a célok között szerepel az ukrán állampolgárok felkészítése a nemzeti ellenállásra.
A törvényt május 22-én fogadta el a kijevi törvényhozás. Akkor Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő kifejtette, hogy a sorozás előtti képzés helyett általános katonai alapképzés bevezetését javasolják, amelyet a gimnáziumi, szakközépiskolai és felsőoktatási intézményekben, valamint minden más oktatási tevékenységre engedéllyel rendelkező intézményben oktatnának.
Zseleznyak a Telegram üzenetküldő csatornáján közölte, hogy az államfő további öt törvényt írt alá. Köztük a roamingra vonatkozó európai jogszabályok normáinak végrehajtásáról szólót, valamint a közigazgatási törvénykönyvnek a – főleg a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló – isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényt. Az egyezményt az ukrán parlament még 2022 júniusában ratifikálta.
Az államfő egyben aláírta a dokumentumok külföldön történő feldolgozásának folyamatáról szóló törvényt is, amely kísérleti jelleggel jóváhagyja a jelenleg alkalmazott megközelítéseket. Ez vonatkozik a Dokument nevű állami vállalat külföldi munkájára, valamint a belföldi és külföldi útlevelek egyidejű feldolgozásának és cseréjének lehetőségére.
A Dokument vállalat külföldi munkájával április közepe óta széles körben foglalkozott az ukrán média, mert
Ez utóbbiakat május 18-án ugyan újraindították, de ahhoz, hogy ezt a szolgáltatást az ügyfelek megkapják, a férfiaknak be kell mutatniuk katonai regisztrációs okmányukat.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!