HIRDETÉS

A határon túli területek gazdasági fejlesztéséről tanácskoztak Kisvárdán

MTI 2017. július 07., 19:55

Az identitásmegőrzés mellett Erdély, Felvidék, a Vajdaság és Kárpátalja magyarlakta területeinek gazdasági fejlesztési programjairól, a fiatalok szülőföldön tartásának lehetőségeiről tanácskoztak a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek vezetői az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán pénteken.

Az Itthon, Fiatalon, Szülőföldön Akadémia című rendezvény péntek délelőtti szekcióülésén a fiatalok szülőföldön való boldogulásáról tartottak kerekasztal-beszélgetést, délután pedig a határon túli területek gazdaságfejlesztési programjainak jelenlegi állásáról számoltak be a külhoni magyar politikusok a több mint 170 résztvevőnek.

A rendezvényen Kiss-Parciu Péter, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a kabinet által elindított külhoni gazdaságfejlesztési programok célja elsősorban

HIRDETÉS

a munkahelyteremtés, a vállalkozások segítése és az „egységes Kárpát-medencei térben való gondolkozás” elősegítése.

Előadásában rámutatott, a fejlődés alapjait a közút- és vasútfejlesztés jelenti az anyaország és a külhoni magyar városok viszonylatában, de ugyanilyen fontos új határátkelési pontok kialakítása is.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy Erdélynek földrajzi és gazdasági jellemzői miatt bonyolultabb a helyzete, mint a Vajdaságnak.

Erdély gazdaságfejlesztési stratégiáját a tájegységi eltérések, a román nemzetnek a térséget érintő „fóbiája”, valamint az európai uniós források szigorú felhasználási feltételei árnyalják

– fejtette ki.

Idén indul el egy kísérleti jellegű program a Mezőségben, majd a következő évben kezdődhetnek ennek a projektnek a székelyföldi, a partiumi, a dél- és közép-erdélyi ágai – közölte a szövetségi elnök. Hozzátette, Pro Economica néven létrejött egy alapítvány, amely a pályázatok lebonyolításával fog foglalkozni.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kifejtette, jelenleg az életminőség és az egzisztencia kialakítását, azaz a gazdasági megerősödést tartják a magyarok és az őket képviselő politikai erők a legfontosabb feladatnak.

Hozzátette, ehhez nem volt elegendő a szerb állam pénzügyi támogatása,

az elmúlt években Magyarországról érkező források azonban elindították a gazdasági fejlődést a Vajdaságban is.

Elkészült egy három évre szóló gazdaságfejlesztési program, amelynek megvalósításához 2015 novemberében 50 milliárd forintot biztosított a magyar költségvetés – emlékeztetett a VMSZ vezetője.

A kerekasztal-beszélgetésen Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke összefoglaló előadásában a Felvidék helyzetével kapcsolatban azt mondta,

Dél-Szlovákiában csökken a magyarság száma, erős az elöregedés, növekszik a fiatalok elvándorlása és a munkanélküliség,

emellett az infrastrukturális fejlesztések és a beruházások elmaradása Szlovákia magyarlakta járásait sújtja leginkább. A felvidéki kisebbség azonban "nem ült ölbe tett kézzel”, 2014-ben összeállt a Baross Gábor Tervezet, ami a régió fejlesztési lehetőségeit tartalmazza – mondta. 

Kárpátaljára több programon keresztül érkeztek gazdaságfejlesztési támogatások Magyarországról az elmúlt években – mondta beszámolójában Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke. A projektekről szólva elmondta, 2016-tól nyílt meg az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program, amely a mezőgazdaságot, a vállalkozásokat és a turizmus fejlesztését támogatta. Ebben az évben a több mint 1100 beérkezett pályázatból 880 kapott támogatást, ami hasonló arány, mint a Vajdaságban. Idén megduplázódott a pályázók száma 2016-hoz képest, mintegy 3200 pályázatról van vagy lesz döntés a következő időszakban – tette hozzá Gulácsy Géza.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS