
Taktikázás. A Hamász Izarel elleni, több mint 1200 halálos áldozatot követeő terrortámadásával az Izrael és Szaúd-Arábia közötti közeledést akarta megakadályozni
Fotó: Videófelvétel
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
2025. május 19., 11:022025. május 19., 11:02
A Hamász támadása előtti napokban
A The Wall Street Journal számos, az elmúlt évekből származó dokumentumról számolt be a Hamász aggodalmairól, melyeket Szaúd-Arábia és Izrael diplomáciai közeledése okozott, miután az amerikai kormány igyekezett közvetíteni, hogy a két ország rendezni tudja kapcsolatait, annak ellenére, hogy a palesztinok helyzetének megoldatlansága miatt ettől Rijád elzárkózott.
– emlékeztetett a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.
Tavaly a Bild című német tömeglap szintén egy olyan dokumentumot közölt, melyet feltételezhetően az izraeli hadsereg talált Gázában. Az erről a dokumentumról szóló jelentés egyik központi eleme a miniszterelnöki hivatalnál kiszivárgott titkosszolgálati botránynak, melyek miatt a Sin Bet belbiztonsági szolgálat letartóztatta és kihallgatta az elmúlt hetekben a hivatal több alkalmazottját.
A Panoráma című német hírcsatorna azt jelentette, hogy megszerezte a Bildben szeptemberben részlegesen közölt irat teljes, szigorúan titkosított eredetijét, és azt állította, hogy
Míg a Bild az iratot annak bizonyítékaként mutatta be, hogy a Hamász nem érdekelt a komoly tűzszüneti megállapodásban Izraellel, a Panorama szerint a teljes dokumentum éppen azt mutatja, hogy a Hamász kész a kompromisszumra.

Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az október 7-i terrortámadás előtt több mint egy évvel az izraeli tisztviselők megszerezték a Hamász támadásának tervét – derült ki több hónappal ezelőtt az izraeli médiában bemutatott dokumentumokból, e-mailekből és interjúkból.
A mintegy negyven oldalas dokumentum, amelyet az izraeli hírszerző hatóságok „Jerikó-fal” kódnéven azonosítottak, pontról pontra azt az inváziót ismertette, amely október 7-én mintegy ezerkétszáz ember halálához vezetett.
A The New York Times című amerikai lap által áttekintett és lefordított dokumentumban nem szerepelt a támadás időpontja, de egy módszeres offenzívát írt le, amelynek célja a Gázai övezet körüli erődítmények lerohanása, izraeli városok elfoglalása és kulcsfontosságú katonai bázisok megrohanása.
A Hamász pontosan követte az akkor már egy éve Izrael birtokába került tervet. A dokumentum szerint
A dokumentum az izraeli katonai és hírszerzési vezetők között széles körben ismert volt, de a szakértők akkor azt állapították meg, hogy egy ilyen léptékű támadás meghaladja a Hamász képességeit. Nem világos, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök vagy más vezető politikai vezetők is látták-e a dokumentumot.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!