
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében felmentette Vojiszlav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust.
2016. március 31., 19:002016. március 31., 19:00
Az NT elnöklő bírája által ismertetett ítélet szerint a hágai székhelyű törvényszék a vádpontok mindegyike alól felmentette és szabad embernek nyilvánította a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét – tájékoztatott az MTI. Jean-Claude Antonetti hozzátette, a szerb politikus elleni elfogatóparancs az ítélet nyomán érvényét vesztette. Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége.
A most 61 éves Seseljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, az SRS-t vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei – amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették – hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojiszlav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.
„Úgy aludtam, mint egy csecsemő, nincsenek lelkiismereti problémáim\" – közölte a Szerbiában tartózkodó Seselj az ítélethirdetés reggelén. Szerinte az NT jogilag az egyetlen lehetséges döntést hozta meg azzal, hogy ügyében felmentő ítéletet hozott. Elmondta: az eljárás kezdete óta tudta, hogy egyetlen bűncselekményt sem tudnak rábizonyítani, és miután minden hamis tanúvallomást megcáfolt, minden hamisított dokumentumra rámutatott, és győzött, már nem is érdekelte maga az ítélet. Kijelentette: minden erejét a választási kampánynak szenteli, parlamenti politizálásra készül.
Vojiszlav Seselj 2003-ban önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Ennek egyik feltétele azonban az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Ezt azonban Seselj számos alkalommal megtagadta, az ítélethirdetésre sem volt hajlandó visszautazni.
Miután 2014-ben visszatért Szerbiába, Seselj folytatta a szélsőségesen nacionalista retorikát, például „Nagy-Szerbia” megalakításáról szónokolt, ami Szerbia egyesítését jelentené a környező országok szerbek lakta területeivel. Az 1991–1995-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók hagyták el otthonukat.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!