A hőség okozta nehézségek világszerte mintegy félmilliárd gyermeket érintenek, a legtöbbet Afrikában
Fotó: Pixabay
A világon minden ötödik gyermeknek ma kétszer annyi szélsőségesen meleg napot kell elszenvednie, mint 60 évvel ezelőtt – derül ki abból a jelentésből, amelyet az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF tett közzé helyi idő szerint kedden New Yorkban.
2024. augusztus 14., 14:092024. augusztus 14., 14:09
A szervezet szakértői emlékeztettek arra, hogy 2023 volt minden idők legmelegebb éve, és idén ez a rekord is megdőlhet.
Számításaik szerint a hőség okozta nehézségek világszerte mintegy félmilliárd gyermeket érintenek,
A fekete kontinens nyugati és középső részén 123 millió kiskorút sújt ez a probléma – arányuk ott megközelíti a 40 százalékot –, és
A légkörkutató intézetek becslései szerint a 2024-es évnek jó esélye van arra, hogy a legmelegebb legyen a valaha mért rekordmeleg esztendők közül.
Az UNICEF illetékesei arra figyelmeztettek, hogy a gyermekek szervezete jóval kevésbé alkalmazkodó a hőség szempontjából, mint a felnőtteké. A szélsőséges meleg ráadásul az oktatást is érinti: csak az idei első hónapokban legalább 80 millió gyermeknek maradtak el tanítási napjai ilyen okokból. A világszervezet a legsérülékenyebb szervezettel rendelkező rétegek kiemelt védelmére szólított fel
Catherine Russell, a gyermekalap főigazgatója pedig a témához kapcsolódva kiemelte annak fontosságát, hogy az általános felmelegedés mérséklésére kidolgozott párizsi egyezmény aláírói tegyenek további lépéseket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!