
Fotó: Pixabay
A francia kormány elhalasztotta a péntekre tervezett előkészítő tárgyalást Korzika vezetőivel a sziget esetleges autonómiájáról, miután a hétvégén ismét zavargások törtek ki a börtönében megölt függetlenségpárti Yvan Colonna családjának támogatására rendezett tüntetésen.
2022. április 04., 20:562022. április 04., 20:56
Gérald Darmanin belügyminiszter kabinetje hétfőn azt közölte, hogy „a nyugodt párbeszéd feltételei még nem adottak, ezért levélben értesítették Gilles Simeonit, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnökét a halasztásról.
A halasztásról szóló bejelentést megelőzően Emmanuel Macron államfő „elfogadhatatlannak” nevezte a France Inter közrádióban a vasárnapi zavargásokat a szigeten, és megerősítette, hogy a „nyugalom visszatérését előfeltételnek tekinti a tárgyalások megkezdéséhez”.
A Colonna családjának támogatására vasárnap rendezett tüntetés zavargásokba torkollott a dél-korzikai Ajaccióban, a megmozduláson Simeoni is részt vett. Bastiában is volt megmozdulás, és ott is összecsaptak a tüntetők a rendőri erőkkel.
Az első tüntetéseket Colonna megtámadása után tartották Korzikán, ezért a belügyminiszter március 16. és 18. között látogatást tett a szigeten, s jelezte, hogy a kormány április első hetétől kezdve kész tárgyalni Korzika minden problémájáról, beleértve az intézményi kérdéseket is, akár az autonómia státuszáig.
– hangsúlyozta Gérald Darmanin, aki azt is megígérte, hogy Korzikára szállítják az „Erignac-kommandó” két másik tagját. A büntetését a jelenleg a Párizs közeli Poissy börtönében töltő Pierre Alessandrinak és Alain Ferrandinak a szigetre történő átszállításáról szóló rendeletet pénteken alá is írta a belügyminiszter.

A francia kormány kész tárgyalni Korzika autonómiájáról – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter. A tárcavezető szerdán érkezik kétnapos látogatására a szigetre, ahol két hete nem csillapodik a feszültség.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!