A dél-koreai törvényhozók voksolnak a Jun Szogjol elnök elleni vádemelési szavazás plenáris ülésén a szöuli nemzetgyűlésben
Fotó: Woohae Cho Pool/EPA/Agerpres
A dél-koreai parlament megszavazta szombaton a Jun Szogjol elnök hivatalból való elmozdítására benyújtott indítványt.
2024. december 14., 15:322024. december 14., 15:32
A dél-koreai ellenzék által benyújtott, alkotmányos vádemelési (impeachment) eljárás megindítását célzó indítvány megkapta a szükséges kétharmados többséget az egykamarás nemzetgyűlésben.
A 300 képviselőből 204-en a vádemelési eljárás mellett, 85-en ellene szavaztak, három képviselő hiányzott, nyolcan pedig érvénytelen szavazatot adtak le.
Az elnöki tisztséget az alkotmánybíróság végleges döntésének meghozataláig ideiglenesen Han Dokszu miniszterelnök veszi át. Az alkotmánybíróság vagy megerősíti Jun felelősségre vonását, vagy alkotmányellenesnek nyilvánítja azt.
Az ellenzék azzal vádolta Dél-Korea köztársasági elnökét, hogy a múlt héten kedden váratlanul elrendelt szükségállapottal megszegte az alkotmányt. Jun órákkal később, a tömeges felzúdulás hatására visszavonta az intézkedést.
Jun egy csütörtöki televíziós adásban azzal indokolta a szükségállapot bevezetését, hogy politikai ellenfelei „államellenes erőként” működnek, és a kormányzati munka megbénításával megzavarták az ország alkotmányos rendjét, a szükségállapot kihirdetésére ezért szerinte a nemzet érdekében szükség volt.
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!