
Parker szerint az elmúlt egy évben tizenkét nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg
A nyugati elhárító szolgálatok megítélése szerint Európában készülhet az eddigieknél összetettebb, pusztító merényletekre az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet, miután jórészt kiszorult közel-keleti területeiről – mondta hétfőn a brit elhárítás (MI5) vezetője.
2018. május 14., 14:422018. május 14., 14:42
2018. május 14., 16:242018. május 14., 16:24
Andrew Parker, aki egy berlini biztonságpolitikai konferencián szólalt fel, az MI5 által Londonban ismertetett beszédében elmondta: a londoni Westminster hídon tavaly márciusban elkövetett gázolásos és késeléses merénylet óta – amelyben öten haltak meg, köztük egy rendőr – a brit elhárító szolgálatok tizenkét nagy-britanniai merényletterv végrehajtását akadályozták meg.
Nagy-Britanniában a westminsteri támadással együtt tavaly öt terrorcselekményt hajtottak végre, ezeknek 36 halálos áldozatuk volt. A legsúlyosabb merénylet tavaly májusban, egy manchesteri popkoncert helyszínén történt, ahol egy öngyilkos iszlamista merénylő pokolgépet robbantott, 22 embert, köztük hét gyereket megölve. Hétfői beszédében az MI5 vezérigazgatója hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugatot nemcsak a dzsihadista terrorszervezetek, hanem „egyes országok” folyamatos és ellenséges aktivitása is fenyegeti. Andrew Parker úgy fogalmazott: korántsem csak arról van szó, hogy „kémek kémkednek más kémek ellen, vagy kémek kergetik egymást a sötét éjszakában”, hanem olyan szándékos, célzott, rossz szándékú tevékenységekről, amelyek célja a szabad, nyílt, demokratikus társadalmi rendszerek aláásása, a stabilitásukat, biztonságukat, jólétüket biztosító, szabályokra épülő nemzetközi rend destabilizálása.
Az MI5 vezetője szerint az ilyen ellenséges tevékenységet folytató államok között az első helyen áll az orosz kormány. Parker hangsúlyozta: szándékosan nem azt mondta, hogy Oroszország, mivel az Egyesült Királyság a legnagyobb tisztelettel viseltet az orosz nép iránt. „London nem kívánja a kétoldalú feszültség eszkalálódását, és nem akar visszatérni a hidegháború veszélyes, feszült időszakához. Becsülendő Oroszország azon törekvése, hogy ismét nagy súlyú világpolitikai tényezővé váljék, de Moszkva ezt megteheti a szabályokra alapozott világrend részeseként is” – mondta hétfői beszédében a brit elhárítás vezetője.
Az angliai Salisbury városában március elején elkövetett mérgezéses támadásra és az azt követő diplomáciai ellenlépésekre utalva az MI5 vezetője kijelentette, hogy a nemzetközi közösség erőteljes hangon megüzente Moszkvának: egyszerűen nem elfogadható, hogy a II. világháború óta példátlan módon bárki idegmérget vessen be Európában. A Salisburyben március 4-én történt, a brit és a nemzetközi vizsgálatok szerint idegméreg-hatóanyaggal elkövetett támadás célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerző ügynök és lánya, Julija Szkripal volt. Szkripalt azóta is a helyi kórházban kezelik, lányát néhány hete kiengedték. London gyilkossági kísérletnek tartja az ügyet, amelyért Oroszországot tekinti felelősnek, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!