– Szent László királyunk tiszteletére minden évben szentmisét mutatok be, ha már a szüleim Lászlónak kereszteltek. Az idén ebben a misében megemlékeztünk arról is, hogy 65 éve szenteltek pappá. Ez pedig Isten kegyelmének köszönhetően alakult így, nem az én érdemem. Az igazi jubileum 75 évvel a pappá szentelés után lenne, de ki várja azt meg, hiszen 105 éves lennék akkor.
– Azt beszélik önről, hogy az utolsó élő tábori lelkész, aki a második világháború idején szolgált.
– Sokat beszélnek az emberek, mert nincsenek tisztában a tábori lelkész fogalmának jelentésével. Nem voltam tábori lelkész, a hadseregben nem szolgáltam papként, katona voltam. A háború idején Gyergyócsomafalván voltam leventeoktató, katonás rendet és fegyelmet követeltem. Akkoriban az egész Gyergyói-medence pap nélkül maradt, rajtam kívül Kilyénfalván és Ditróban volt még egy-egy öreg pap. A medence egyházközségeit lóháton jártam, mert akkoriban nem volt más közlekedési eszköz, de mindenhová elmentem, ahol szükség volt a szolgálatomra. Ehhez a munkához pedig óriási fegyelem kellett, elsősorban önmagammal szemben. Az első pap 1944 januárjában érkezett Gyergyóalfaluba, Gyergyószentmiklósra egy ferences barát ment, majd április végéig apránként hazatértek az elmenekült papok. Azokat az időket nem szívesen elevenítem fel, sokat szenvedtek az emberek.
– Gyergyóremetén kívül hol szolgált még?
– 1943–46-ig Gyergyócsomafalván voltam, aztán átkerültem Csíkszeredába, majd Bátosba, utána Kézdialmáson szolgáltam 19 esztendeig. Ott építettem egy kápolnát, mert amikor odakerültem, a kápolna romos állapotban volt. Gyergyóremetére 1966 karácsonyán érkeztem. Nem akartam idejönni, mert nem volt, ahová költöznöm, az elődöm még nem költözött el. Ezért a püspök úrtól büntetést is kaptam. Azóta itt vagyok.
– Szigorúsága hírhedt volt az egész Gyergyói-medencében...
– A papi életmód szigorú, de ezt a szigorúságot csak akkor érzi az ember, ha gyermekkorában mást tapasztalt. Egy kényelemben felnőtt gyermek irtózik és menekülni próbál a szigorú papi élettől. A gyermekkorban megszokott életmód az étkezésben, alvásban, munkában, tanulásban is végigkíséri az embert. Édesanyám 14 gyermeket szült 21 év alatt, abból nyolcat nevelt fel, hatot kisbaba korában elsiratott. Én a tizenkettedik vagyok a családból és egyben az utolsó. Megszoktam gyermekkoromban a szigorúságot, és ez végigkísért egész életemen. A viselkedésben későbbi életem során is a katonás rendhez igazodtam, mert Krisztus katonája vagyok ma is.
– Krisztus katonája, nem a szolgája?
– A katona is szolgál, de több mint a szolga. A katona, ha a szükség úgy hozza, az életét is feláldozza az uráért, míg a szolga bérre vár. Ezért lenne fontos minél előbb helyreállítani a hitoktatást és a katolikus iskolákat, ahol fegyelemre, rendre nevelik a fiatalokat. Enélkül nem remélhetjük, hogy a romlásnak indult világ valamivel is jobb legyen.
– A nagyon szigorú, katonás emberek általában nem népszerűek, Önt viszont mindezek ellenére olyannyira szeretik a gyergyóremeteiek, hogy díszpolgári kitüntetésben részesítették. Mivel nyerte el a község lakóinak szeretetét, megbecsülését?
– Ennek is megvan a magyarázata: a katonás viselkedésben nem barátkozunk. Tehát nem keressük az emberek barátságát a szolgálat rovására. Nem mondunk ma ilyet, holnap meg olyat. Nem tartozunk ma egyik párthoz és holnap a másikhoz. Nem pártoskodunk, mert minden hívő a miénk, akármilyen párthoz tartozzon. Ez pedig távolságtartásra kötelezi az embert. A munkatársaimmal szemben is szigorú voltam, de csak azt vártam el tőlük, amit magamtól is. Ennek pedig így kell lennie ma is, holnap is, holnapután is.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.