Anyanyelven a kapitányságon

Hans Snellman, a pedersörei svéd rendőrkapitányság helyettes parancsnoka a Krónikának adott interjúban elmondta: az átszervezés hátrányos nyelvi következményekkel járhat, mivel annak az öt körzetnek, amelynek belső munkanyelve a svéd, a jövőben a finn lesz az igazgatási nyelve.

– Miként érinti majd a tervezett átszervezés a pedersörei kapitányságot?

– Rendőrkapitányságunk ma mintegy 50 ezer állampolgár biztonságáért felel, akiknek mintegy háromnegyede svéd anyanyelvű. A lakosságot a törvények előírása szerint minden esetben anyanyelvén látjuk el, a svédeket svédül, a finneket finnül, ám parancsokságunk belső munkanyelve kizárólag a svéd. Január elsejétől körzetünket összevonják Kokkola/Karleby rendőrségi körzetével, így 120 ezer ember tartozik majd hozzánk, de a lakosságnak már csak egyharmada lesz svéd. Attól tartunk, hogy az átszervezés a svéd nyelv jogainak csorbulásához vezet.

– Pontosan mire gondol?

– Annak ellenére, hogy a kétnyelvű kiszolgálást továbbra is biztosítani fogjuk, megváltozik rendőrkapitányságunk igazgatási nyelve. A különböző felsőbb utasítások ezentúl finnül érkeznek majd hozzánk, az eligazítások, megbeszélések és tájékoztatások ugyancsak finn nyelvűek lesznek. Mivel a fordításra, tolmácsolásra nem állnak rendelkezésünkre külön források, hosszabb távon mindez ahhoz vezethet, hogy parancsnokságunkon a svéd nyelv teljesen kikopik a belső, hivatali használatból. Eltűnhet a svéd rendőrségi szaknyelv, a szakterminológia, a jogi terminusok. Azt pedig ma még senki sem tudja megmondani, hogy ez a folyamat hosszú távon hogyan fogja érinteni a törvények által előírt svéd nyelvű ellátást, ügyintézést.

– Mennyiben érinti majd mindez a finnországi svéd nyelvű rendőrképzést?

– Finnországban természetes, hogy svéd nyelven is folyik rendőrképzés. Ma még nem okoz problémát, hogy megfelelő számú svéd anyanyelvű vagy svédül jól tudó munkatársat toborozzunk. Ugyanakkor a svéd nyelv nagyon sokat fog veszteni státusából a finn nyelv térhódításával, a belső rendőrségi kommunikáció elsődleges eszközévé történő előrelépésével. A továbbképzések finnül folynak majd, és kérdéses, hogy a svéd nyelvű rendőrképzés egyáltalán meddig marad meg a megváltozott nyelvi viszonyok között.

– A rendőrség azon intézmények közé tartozik, ahol különösen súlyos következményei lehetnek annak, ha valaki nem használhatja anyanyelvét. Ha a mindenkori hatalmat megtestesítő egyenruhás rendőr és a civil állampolgár közötti hatalmi különbséghez hozzáadódik a többségi és a kisebbségi nyelv közötti hatalmi különbség, akkor a kommunikációs problémák miatt könnyen kerülhet sor jogsértésre, jogtalanságokra.

– Pontosan így van. A rendőrnek mindig olyan embernek kell lennie, akihez az állampolgárok mindig, mindenütt bátran és bizalommal fordulhatnak. És ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy probléma esetén minden polgár az anyanyelvét használhassa.

Vincze László