
2011. szeptember 07., 07:232011. szeptember 07., 07:23
Közel felére csökkentek Kolozsváron az ingatlanárak 2008 óta – mutatott rá a Krónika megkeresésére Csorba Emese ingatlanügynök. Mint részletezte, a vásárlók által kedvelt helyszíneken, például a város központi részén ennél kisebb, 30 százalékos esést jegyeztek. A vevők részéről egyébként inkább a kétszobás, illetve garzonlakások iránt mutatkozik igény, utóbbiak ára 25-30 ezer eurótól kezdődik. A kolozsváriak leggyakrabban a Györgyfalvi negyedben és a központ környékén vesznek ingatlanokat, de a Mărăşti és a Monostor negyedekben is gyakori a lakásvásárlás. A legkisebb érdeklődés a Hajnal negyedi és a vasútállomás környéki otthonok esetében mutatkozik. Az ingatlanügynök azt is elmondta, leginkább a fiatalok szeretnének hozzájutni saját lakáshoz, legtöbben az Első otthon program segítségét igényelik. Ezt a megoldást azonban a tulajdonosok többsége nem kedveli, ugyanis ezzel a módszerrel sok ideig elhúzódhat a tranzakció. „A kolozsvári ingatlanárak körülbelül egy éve stagnálnak” – összegzett kérdésünkre Csorba Emese, aki szerint ez a közeljövőben sem fog változni.
A nagyváradi lakások ára 20 százalékkal alacsonyabb a tavalyi év adataival összehasonlítva. Az ingatlanügynökök és szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kétszobás, valamint a garzonlakások ára elérte a lehető legalacsonyabb küszöböt, esetükben nem várható újabb csökkenés. A város ingatlanpiaca már 2008 óta hanyatlásban van, az ügynökök szerint az árak évente 10 százalékot estek. Emellett a spekulánsok is problémát jelentenek, ők ugyanis az eredeti árak akár 40 százalékos kedvezményében is részesülhetnek, ha készpénzzel fizetnek egy-egy lakásért. „A nagyváradi lakosok elsősorban kétszobás és garzonlakásokat választanak, mivel ezek felülete kisebb, így boldogulnak a törlesztőrészletekkel. A legtöbben ugyanis hitel igénybevételével vásárolnak lakást” – vélekedett Valentin Catană ingatlanügynök. Hozzátette: az árak a lakóházak esetében is folyamatosan csökkennek, ezek közül a legkeresettebbek a város szélén található, olcsó épületek.
Carmen Bârsan ingatlanügynök elmondása szerint idén a vásárlók többsége készpénzzel fizetett a tranzakció során. „A negyedik Első otthon program sem nekünk, sem a nagyváradiaknak nem kedvezett, hiszen nem valósult meg a finanszírozás” – részletezte Carmen Bârsan, aki azt is elmondta: a legrohamosabb árcsökkenés a telkek esetében figyelhető meg.
Marosvásárhelyen és környékén főként a telkek ára zuhant nagyot 2008 eleje óta – állítják az ingatlanszakértők. „Legalább 60, de akár 80 százalékot is estek a telekárak. A drasztikus csökkenés leginkább a város szélén lévő mezőgazdasági, de beépítésre váró területekre vonatkozik, amely valósággal elértéktelenedtek” – mondta el lapunknak Trella Várhelyi Tamás. Az Imob Invest tulajdonosa szerint a legkevesebbet a magánházak tulajdonosai veszítettek, akik legfeljebb 30-35 százalékkal zsebelhetnek be kevesebbet, mint három évvel korábban. Persze erre is létezik ellenpélda: a belvárosnak számító volt Kossuth utcában a mai napig is eladó az az 1300 négyzetméteres, önálló udvarral rendelkező, öt lakrészes magánház, amelyért korábban 600 ezer eurót kértek, most viszont beérnék akár 200 ezerrel is. A tömbházak esetében a zuhanás 30 és 50 százalék közötti volt. Vásárhelyen ma már 16 ezer euróért lehet garzonlakást vásárolni, egy kétszobásért pedig 32 és 35 ezer közötti summát kell lepengetni. A háromszobás tömbházlakások 42 és 50 ezer euró közötti áron kelnek el, míg a négyszobásak alig valamivel drágábban. Ennél egy kicsivel többet kell lepengetnie annak, aki a főtéren vagy a kórházak övezetében, a Kornisa negyedben szeretne lakni. Kevesebből az úszhatja meg, akinek van szerencséje egy olyan tulajdonossal üzletet kötni, aki nem tudja törleszteni banki hitelét.
Szatmárnémetiben 2008 óta körülbelül 40 százalékkal csökkentek a lakásárak, a telekárak pedig 50-60 százalékkal estek vissza. Szántai Imre ingatlanközvetítő szerint alig akad vásárló, főleg azért, mert a bankok nagyon megszigorították a hitelfolyósítási feltételeket. Az ingatlanbefektetők nem vásárolnak, emiatt pedig az építkezések is visszaestek. Szántai Imre elmondta: az árak tekintetében nagy különbségek vannak attól függően, hogy a lakások a város mely részén helyezkednek el, és nyilván az is számít, hogy milyen állapotban vannak. Kétszobás tömbházlakás a lakótelepeken már 25 ezer euróért kapható, főleg azokban a tömbházakban, melyek az 1970-es árvizet követően lényegében szükséglakásnak épültek, és eléggé kicsik. A nagyobb, erkéllyel rendelkező kétszobásak a jobb környékeken 35-40 ezer euróba kerülnek, míg a városközpontban levő kétszobásak ára 30-45 ezer euró között váltakozik. Az ingatlanközvetítő szerint most inkább a kulcsrakész apartmanokat keresik.
Garzon az Ostrovului utcai romatelep környékén már 9 ezer euróért is kapható, a központban pedig 25 ezer euróba kerül az egyszobásak többsége. A háromszobásak ára 20 ezer és 42 ezer euró között ingadozik. A kertes házak árai 50 és 500 ezer euró között mozognak a városban, a várostól kissé távolabb kialakított lakóparkokban pedig már 30 ezerért is kapható új ház. Szántai Imre nem számít az árak komoly változására a jövőben, mint elmondta, most nagyjából reális értéken cserélnek gazdát az ingatlanok. Korábban aránytalanul drágák voltak a lakások a szatmári megyeszékhelyen, ami annak következménye volt, hogy ingatlanokba fektették pénzüket a külföldön dolgozók – 2008 előtt egy szatmárnémeti lakás annyiba került, mint egy ugyanakkora apartman Budapest belvárosában.
A Hargita megye központjában és környékbeli településein található ingatlanokat sem kímélte a válság okozta árzuhanás – tudtuk meg Nemes Zoltántól, a csíkszeredai Ternio pontis ingatlanközvetítő iroda ügyvezető igazgatójától. Az illetékes úgy véli, bár 2008 óta a lakásárak mintegy 25-35 százalékot zuhantak, úgy tűnik, még mindig nem stabilizálódtak. „A lakások esetében úgy látom, most kezd helyezkedni a piac, ami azt jelenti, hogy még számíthatunk pici esésre, amíg az árak elérik a minimumot” – magyarázta az ügyvezető. Véleménye szerint még mintegy 15-20 százalékos árcsökkenésre lehet számítani ezen a területen. Nemes Zoltán elmondta, olyan 3 szobás lakásokat, amelyeket 2008-ban 45 ezer euróért lehetett megvásárolni (+/- 10 százalék), ma már 35 ezerért is meg lehet venni. A telkek esetében különbséget tesznek a jó illetve a gyengébb kategóriájú területek között, hiszen míg a Csíkszereda közvetlen közelében található Csíksomlyó esetében csupán legtöbb 20 százalékos árcsökkenésről számolhat be az ingatlanközvetítő, a perifériás telkek – amelyek 2006 után váltak népszerűbbé, például Csomortán, Csíkszentlélek, Csiba – esetében helyenként akár felére is estek az árak, és úgy tűnik, a mostani sem a végső ár, további áresésre van kilátás.
2008 óta évről évre egyre kevesebb lakás cserél gazdát Székelyudvarhelyen. Márton Zoltán ingatlanügynök a Krónikának elmondta: érdeklődő van, viszont a pénztelenség gátat szab a vásároknak, ami annak is betudható, hogy a bankok is nehezebben adnak hitelt. A gazdasági válság előtti árakhoz viszonyítva Udvarhelyen is kevesebbet érnek a lakások. Márton Zoltántól megtudtuk, jelenleg egy garzon tizenötezer eurótól kezdődik, és míg három évvel korábban egy kétszobás lakás, felszereltség és a városban való elhelyezkedése függvényében 34-38 ezer euró között mozgott, mostanra 20-30 ezer euróért kínálják. A háromszobásak esetében is jelentős a különbség, a válság előtti 38-40 ezer euróról, 25-38 ezer euróra esett vissza az ár. Ennek ellenére egyre kevesebben vásárolnak lakást, és a nagyobb ipari beruházások száma is csökkent – részletezte az ingatlanügynök. Szúrópróbaszerűen újsághirdetésből is érdeklődtünk a lakásárakról, a Sziget negyedben például egy kétszobás lakásnak 21 ezer euró volt az alkudható ára, a Bethlen negyedben pedig egy háromszobás lakást 35 ezer euróért árulnak lassan fél éve, de nem sok a jelentkező.
Nagyot estek a Szováta környéki és a marosvölgyi nyaralók értékei is. Az ingatlanközvetítő szakember szerint mára rendkívül alacsony az érdeklődés a víkendházak iránt, aki vásárolna, az is törekedik minél kisebbet venni. A hegyekben a föld ára is jócskán csökkent. Általában öt eurót kérnek négyzetméterenként, de háromért is odaadják. „Korábban irreálisan magas árat követeltek egy-egy ingatlanért, most meg nagy árat kérnek. Éppen ezért, becslésem szerint, tovább fognak csökkenni havi fél, esetleg egy százalékkal” – tájékoztatta lapunkat Trella Várhelyi Tamás marosvásárhelyi ingatlanügynök.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.