Támogatja a palagáz-kitermelést az Európai Bizottság (EB): az uniós intézmény szerdán fogadott el egy ajánlást, amely „a környezetvédelmi és egészségügyi előírások betartásával” engedélyezi a tevékenységet az EU területén.
2014. január 23., 17:172014. január 23., 17:17
Az EB így az Európai Parlament és a környezetvédelmi szervezetek javaslata ellenére elutasította az alternatív energiaforrás feltárásra és kitermelésére vonatkozó megszorító intézkedések bevezetését. Janez Potocnik környezetvédelemért felelős EU-biztos azzal indokolta a döntést, hogy a palagáz kiaknázásának és felhasználásának lehetősége „Európa számos régiójában reményt kelt a hatóságokban.”
„Az Európai Bizottság több tagállam kérésének tesz eleget az ajánlással, ugyanakkor olyan alapintézkedéseket fogalmaz meg, amelyek elengedhetetlenek az ökológiai egyensúly fenntartásához” – fogalmazott az uniós biztos.
A Föld barátai nevű civil szervezet ezzel szemben hevesen tiltakozott az EB álláspontja ellen, a környezetvédők elmondása szerint az ajánlás nem alkalmas az állampolgárok és a természet védelmére, mert ahhoz nem elég egyértelmű. A szervezet bátortalannak nevezte az Európai Uniót, amiért nem volt képes határozott intézkedéseket hozni az ügyben.
Fél éven belül alkalmazni kell az előírásokat
A bizottság által elfogadott dokumentum szerint a palagáz-kitermelést csak abban az esetben lehet beindítani, ha a lehetséges kockázatok felmérése után bebizonyosodik, hogy az eljárás, vagyis a hidraulikus repesztés nyomán nem kerül szennyező anyag a talajvízbe, a patakokba, folyókba, a levegőbe, illetve a földfelszínre. Egy másik javaslat szerint az előzetes hatásfelméréseknek teljesen átláthatónak kell lenniük. A tagállamoknak hat hónapon belül alkalmazniuk kell az előírásokat, ez év decemberétől pedig évente jelentést kell készíteniük ezzel kapcsolatban az Európai Bizottságnak.
A palagáz-kitermelés elterjedését szorgalmazza Nagy-Britannia is: a Financial Times értesülései szerint a londoni kormány a továbbiakban lehetőséget adna arra, hogy azon települések önkormányzatai, amelyek engedélyt adnak a tevékenységre, teljes mértékben megtarthassák a kitermelő által fizetett adókat és illetékeket. Eddig a helyi hatóságok az összegnek csak felét kapták meg, a többi az államkasszába folyt be, az intézkedés nyomán pedig az önkormányzatok évente több millió eurós pluszbevételhez jutnának.
Michael Fallon brit energetikai miniszter néhány napja a BBC-nek úgy nyilatkozott: a kormány mindenképpen azt szeretné, ha a palagáz-kitermelés nyomán a helybéliek és az önkormányzatok is nyernének. Becslése szerint Nagy-Britanniában a következő két év során 20–40 kitermelési pontot létesíthetnek. London már egy ideje erőteljesen népszerűsíti az alternatív energiaforrás kiaknázását, hangsúlyozva, hogy a kitermelés energetikai és gazdasági biztonságot nyújthat az országnak, az állampolgároknak pedig újabb munkahelyeket.
Nagy-Britanniában is ellenzik a helyiek
A szigetország az Amerikai Egyesült Államok nyomdokaiba lépne, ahol az elmúlt időszakban olyannyira sikeres volt a palagáz-kitermelés, hogy az ország nettó energia-exportálóvá vált, a gáz ára pedig jelentősen lecsökkent. Az első nagyberuházó, amely Nagy-Britannia területén belevágna a tevékenységbe, a francia Total olajipari óriás, amely máris 50 millió dollárt fordított kelet-angliai projektjére.
A vállalat az Egyesült Államokban, Argentínában, Kínában, Ausztráliában, Lengyelországban és Dániában is kitermelői tevékenységet folytat. A kormány és a beruházók ugyanakkor továbbra is a helybéliek és a környezetvédő aktivisták ellenkezésétől tartanak, miután tavaly nyáron tiltakozók akadályozták, hogy a brit Cuadrilla Resources vállalat megkezdje a kitermelést egy dél-keleti telepen.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke egyébként nemrég egy közvita alkalmával úgy nyilatkozott: Románia nem engedheti meg magának, hogy felhagyjon a palagáz-feltárással, mindenképpen számításba kell vennie forrásait. Tájékoztatása alapján a palagáz-kitermelés akár már 5–6 év múlva energiafüggetlenné tenné Romániát, később pedig még exportőrré is válhatna. Eközben a munkálatokat végző vállalatok adót, illetéket és a kitermeléssel arányos járadékot fizetnének, így hatalmas összegek folynának be az államkasszába.
A palagáz-kutatások azonban komoly civil ellenállásba ütköztek még azokon a helyeken is, ahol az illetékesek folyamatosan bizonygatják, hogy kizárólag hagyományos szénhidrogént akarnak feltárni. Ilyen például Bihar megye, ahol az orosz Gazprom szerb leányvállalata, a NIS Petrol végezhet feltárást, de a múlt hónapban már a kovásznai Kommandó környékén tervezett kutatások valódi célját is vitatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!