Támogatja a palagáz-kitermelést az Európai Bizottság (EB): az uniós intézmény szerdán fogadott el egy ajánlást, amely „a környezetvédelmi és egészségügyi előírások betartásával” engedélyezi a tevékenységet az EU területén.
2014. január 23., 17:172014. január 23., 17:17
Az EB így az Európai Parlament és a környezetvédelmi szervezetek javaslata ellenére elutasította az alternatív energiaforrás feltárásra és kitermelésére vonatkozó megszorító intézkedések bevezetését. Janez Potocnik környezetvédelemért felelős EU-biztos azzal indokolta a döntést, hogy a palagáz kiaknázásának és felhasználásának lehetősége „Európa számos régiójában reményt kelt a hatóságokban.”
„Az Európai Bizottság több tagállam kérésének tesz eleget az ajánlással, ugyanakkor olyan alapintézkedéseket fogalmaz meg, amelyek elengedhetetlenek az ökológiai egyensúly fenntartásához” – fogalmazott az uniós biztos.
A Föld barátai nevű civil szervezet ezzel szemben hevesen tiltakozott az EB álláspontja ellen, a környezetvédők elmondása szerint az ajánlás nem alkalmas az állampolgárok és a természet védelmére, mert ahhoz nem elég egyértelmű. A szervezet bátortalannak nevezte az Európai Uniót, amiért nem volt képes határozott intézkedéseket hozni az ügyben.
Fél éven belül alkalmazni kell az előírásokat
A bizottság által elfogadott dokumentum szerint a palagáz-kitermelést csak abban az esetben lehet beindítani, ha a lehetséges kockázatok felmérése után bebizonyosodik, hogy az eljárás, vagyis a hidraulikus repesztés nyomán nem kerül szennyező anyag a talajvízbe, a patakokba, folyókba, a levegőbe, illetve a földfelszínre. Egy másik javaslat szerint az előzetes hatásfelméréseknek teljesen átláthatónak kell lenniük. A tagállamoknak hat hónapon belül alkalmazniuk kell az előírásokat, ez év decemberétől pedig évente jelentést kell készíteniük ezzel kapcsolatban az Európai Bizottságnak.
A palagáz-kitermelés elterjedését szorgalmazza Nagy-Britannia is: a Financial Times értesülései szerint a londoni kormány a továbbiakban lehetőséget adna arra, hogy azon települések önkormányzatai, amelyek engedélyt adnak a tevékenységre, teljes mértékben megtarthassák a kitermelő által fizetett adókat és illetékeket. Eddig a helyi hatóságok az összegnek csak felét kapták meg, a többi az államkasszába folyt be, az intézkedés nyomán pedig az önkormányzatok évente több millió eurós pluszbevételhez jutnának.
Michael Fallon brit energetikai miniszter néhány napja a BBC-nek úgy nyilatkozott: a kormány mindenképpen azt szeretné, ha a palagáz-kitermelés nyomán a helybéliek és az önkormányzatok is nyernének. Becslése szerint Nagy-Britanniában a következő két év során 20–40 kitermelési pontot létesíthetnek. London már egy ideje erőteljesen népszerűsíti az alternatív energiaforrás kiaknázását, hangsúlyozva, hogy a kitermelés energetikai és gazdasági biztonságot nyújthat az országnak, az állampolgároknak pedig újabb munkahelyeket.
Nagy-Britanniában is ellenzik a helyiek
A szigetország az Amerikai Egyesült Államok nyomdokaiba lépne, ahol az elmúlt időszakban olyannyira sikeres volt a palagáz-kitermelés, hogy az ország nettó energia-exportálóvá vált, a gáz ára pedig jelentősen lecsökkent. Az első nagyberuházó, amely Nagy-Britannia területén belevágna a tevékenységbe, a francia Total olajipari óriás, amely máris 50 millió dollárt fordított kelet-angliai projektjére.
A vállalat az Egyesült Államokban, Argentínában, Kínában, Ausztráliában, Lengyelországban és Dániában is kitermelői tevékenységet folytat. A kormány és a beruházók ugyanakkor továbbra is a helybéliek és a környezetvédő aktivisták ellenkezésétől tartanak, miután tavaly nyáron tiltakozók akadályozták, hogy a brit Cuadrilla Resources vállalat megkezdje a kitermelést egy dél-keleti telepen.
Gheorghe Duţu, az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) elnöke egyébként nemrég egy közvita alkalmával úgy nyilatkozott: Románia nem engedheti meg magának, hogy felhagyjon a palagáz-feltárással, mindenképpen számításba kell vennie forrásait. Tájékoztatása alapján a palagáz-kitermelés akár már 5–6 év múlva energiafüggetlenné tenné Romániát, később pedig még exportőrré is válhatna. Eközben a munkálatokat végző vállalatok adót, illetéket és a kitermeléssel arányos járadékot fizetnének, így hatalmas összegek folynának be az államkasszába.
A palagáz-kutatások azonban komoly civil ellenállásba ütköztek még azokon a helyeken is, ahol az illetékesek folyamatosan bizonygatják, hogy kizárólag hagyományos szénhidrogént akarnak feltárni. Ilyen például Bihar megye, ahol az orosz Gazprom szerb leányvállalata, a NIS Petrol végezhet feltárást, de a múlt hónapban már a kovásznai Kommandó környékén tervezett kutatások valódi célját is vitatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!