Viták kereszttüzében a differenciált minimálbér: a honatyák támogatják, a vállalkozók ellenzik a beterjesztett javaslatot

Egy betanított munkás szorzója már 1,20-as lenne, és ugyanerre lenne elegendő a gimnáziumi diploma. A szakirányú végzettség viszont már 1,25-ös szorzót jelent. A főiskolai végzettség szorzója 1,50.

A január elsejétől hatályos minimálbérrel számolva egy szakképesítés nélküli munkás bruttó 2080 lejes minimálbért kapna, egy szakképzett munkás vagy egy érettségizett munkavállaló 2500-at, míg egy felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott legalább ennek kétszeresét, vagyis bruttó 5200 lejt. Mint ismeretes, jelenleg legalább háromtípusú minimálbér van érvényben Romániában. Van az „alap”, ami bruttó 2080 lej, és kézbe 1263 lejt jelent, van a felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves szolgálati idővel rendelkezőknek járó bruttó 2350 (nettó 1413) lejes, illetve az építőiparra érvényes 3000 lejes minimálbér.

Legyen prioritás a munkaerő!

A törvénytervezetet támogató Csép Éva Andrea képviselő a Krónika megkeresésére elmondta, szociáldemokrata párti (PSD) honatyák keresték meg, és azért támogatta aláírásával a jogszabályjavaslatot, mivel meglátása szerint fontos, hogy prioritás legyen a munkaerő is, ne csak a profit. Kiemelte:

Meglátása szerint a nagyobb fizetések megállíthatnák az elvándorlást, sőt haza is csábíthatnak sokakat. Egy felmérést is idézett, ami szerint miután idén januártól 3000 lejre nőtt a minimálbér az építőiparban, az elvándoroltak 10 százaléka mondta azt, hogy hazatérne a romániai építőtelepekre.

„Felvetődik a kérdés, hogy miért akarjuk kikényszeríteni a béremelést. Azért, mert a jelenleg létező 6,5 millió munkaszerződésből csak 1,2 millió van az állami szférában. Közben az üzleti szférában munkaerőhiány alakult ki, de ennek nemcsak az az oka, hogy nincs, aki dolgozzon, hanem az is, hogy minimálbérért nem mindenki akar dolgozni, inkább 600 kilométerrel odébb vállal munkát, és többet hoz haza” – mutatott rá a többnyire szociális kérdésekkel foglalkozó Maros megyei parlamenti képviselő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem reális 1500 lejért dolgoztatni egy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt.

Nagyobb fizetés,
jobb teljesítmény

Csép Éva Andrea szerint nem mellékes az sem, hogy miként érzi magát a humán erőforrás a munkahelyén. Ha azt érzi, hogy megbecsülik, elégedett a fizetésével és a munkakörülményeivel, akkor előfordulhat, hogy többet is fog dolgozni.

„Tudom, hogy dühöng a vállalkozói szféra, hiszen nagyobb fizetés esetén több az adó. De át kellene gondolniuk a munkafolyamatokat, és lehet, hogy ugyanazt a munkát egy személy is el tudja végezni kettő helyett, ha megfizetik, csak most nem hajlandó. Akár több profitot is termelhet, hiszen ha többet dolgozik, többet termel. A munkavállalókat stimulálni tudja a bér” – válaszolta a képviselő a vállalkozói szféra neheztelésére vonatkozó kérdésünkre.

Hozzátette: ő maga megérti mindkét felet. „Engedni kell, és teljesíteni kell” – üzente a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt Csép Éva Andrea, aki szerint

Párhuzamos intézkedések
is kellenek

Felvetésünkre, hogy a kis- és közepes vállalkozók már a januári minimálbér-emelést is „nehezen lenyelhetőnek” nevezték, és tömeges elbocsátásokat, illetve csődöket vetítettek előre, az RMDSZ-es politikus is arról beszélt, hogy a differenciált minimálbér mellé szükség van egy adópolitikai módosításra, ami kedvez a kkv-knak, hogy a megváltozott körülmények mellett gazdaságilag fenntarthatóak legyenek.

– mondta.

Jelezte egyúttal, hogy a differenciált minimálbérről szóló parlamenti bizottsági vitán azt is javasolni fogja, hogy a megemelt összeget ne kelljen megadni a szakiskolák vagy egyetemek padjaiból frissen kikerülteknek is, hanem legyen egy hároméves kifutási idő. „A cél, hogy aki érti a szakmáját, a kapjon méltó bérezést, és ne távozzon külföldre” – szögezte le Csép Éva Andrea.

Gyerkó: nem észszerű
a minimálbér-emelés

Nem tartja azonban valószínűnek a jelenlegi minimálbér további növelését Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke. Szerinte az intézkedés túl nagy terheket róna a magánszférára, de az állami költségvetésre is, amit a törvényhozók már nem vállalnak be, ha megfontoltan mérlegelnek.

– érvelt Gyerkó László. A közgazdász rámutatott, ha a tervezet a parlament elé kerül, és a vita során mérlegelik a jelenlegi gazdasági helyzetet, nem valószínű, hogy jóváhagyják a további növelést.

Meglátása szerint a javaslatban szereplő differenciált minimálbér ugyanakkor nemcsak a magánszférára, hanem az állami szektorra is kötelező lenne, a költségvetés pedig már most nagyon szűkös, így a kormánynak sem érdeke, hogy ősszel ezzel indítson. A gazdasági szakember szerint ha a tervezet vitája előtt végeznek egy alapvető gazdasági elemzést, és figyelembe veszik a jól megalapozott érveket, akkor a javaslat nem megy át a plénumon. „Ez szubjektív vélemény, hiszen a politikai akarat sokszor felülírja a gazdasági lehetőségeket, de a jelenlegi gazdasági helyzetben egy ilyen módosítás nem észszerű” –  szögezte le a szakember.