
Visszajárókészpénz-rendszert kezdeményez az RMDSZ, a Nyugaton már évtizedek óta működő cashback lényege, hogy bankkártyás fizetés esetén a vásárló készpénzes visszajárót kérhet a kereskedőtől.
2015. május 29., 07:052015. május 29., 07:05
„Minden ember alapvető joga, hogy saját vagyonával belátása szerint rendelkezzen, ám Romániában sok esetben gondokkal szembesülünk, amikor a pénzhez való hozzáférés kérdéséről beszélünk. A bankjegykiadó automaták alacsony számának és elhelyezésének következtében sok bankkártya-felhasználó kerül olyan helyzetbe, hogy külön erőfeszítéseket kell tegyen annak érdekében, hogy saját pénzéhez hozzáférjen. Ezen a helyzeten kíván könnyíteni az RMDSZ törvénytervezete” – nyilatkozta Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő a bankkártyák felhasználási módját szabályozó törvénykezdeményezés kapcsán.
Mint ecsetelte, a rendszer működése lehetővé teszi, hogy bankkártyás vásárlás esetén a vásárló egy bizonyos összeget, úgymond visszajárót kér a kereskedőtől, majd a bankkártyát a két tétel, a megvásárolt termékek árával és a visszajáró mennyiségének összegével terhelik. Így a bankkártyás vásárlás esetén készpénzhez juthatnak a bankkártya-tulajdonosok olyan helyzetekben, amikor nem áll rendelkezésükre sem bankfiók, sem bankjegykiadó automata.
A törvénytervezet szerint a kiadott tételeket a kereskedők a pénztárban lévő készpénzből fedezik maximum 300 lej nagyságú tételig, majd ezeket az összegeket a bankkártyákat kiállító bankokon keresztül kapják vissza. Amennyiben a kereskedőnek nem áll rendelkezésére a kért összeg, kisebb összeget kell felajánlania a vásárlónak.
„Az európai és hazai tendenciák afelé mutatnak, hogy egyre kevesebb készpénz kerül forgalomba. Románia azonban nincs felkészülve erre a váltásra, még sok helyen kizárólag készpénzzel lehet fizetni. Tekintettel arra, hogy egyre többen kapják bankkártyára fizetésüket, nyugdíjukat, gyakran lehet olyan helyzetbe kerülni, hogy készpénz nélkül maradunk. Erre a helyzetre kínál áthidaló megoldást a cashbackrendszer” – részletezte a kezdeményezés indokait a képviselő.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!