
Visszajárókészpénz-rendszert kezdeményez az RMDSZ, a Nyugaton már évtizedek óta működő cashback lényege, hogy bankkártyás fizetés esetén a vásárló készpénzes visszajárót kérhet a kereskedőtől.
2015. május 29., 07:052015. május 29., 07:05
„Minden ember alapvető joga, hogy saját vagyonával belátása szerint rendelkezzen, ám Romániában sok esetben gondokkal szembesülünk, amikor a pénzhez való hozzáférés kérdéséről beszélünk. A bankjegykiadó automaták alacsony számának és elhelyezésének következtében sok bankkártya-felhasználó kerül olyan helyzetbe, hogy külön erőfeszítéseket kell tegyen annak érdekében, hogy saját pénzéhez hozzáférjen. Ezen a helyzeten kíván könnyíteni az RMDSZ törvénytervezete” – nyilatkozta Molnár Zsolt Temes megyei parlamenti képviselő a bankkártyák felhasználási módját szabályozó törvénykezdeményezés kapcsán.
Mint ecsetelte, a rendszer működése lehetővé teszi, hogy bankkártyás vásárlás esetén a vásárló egy bizonyos összeget, úgymond visszajárót kér a kereskedőtől, majd a bankkártyát a két tétel, a megvásárolt termékek árával és a visszajáró mennyiségének összegével terhelik. Így a bankkártyás vásárlás esetén készpénzhez juthatnak a bankkártya-tulajdonosok olyan helyzetekben, amikor nem áll rendelkezésükre sem bankfiók, sem bankjegykiadó automata.
A törvénytervezet szerint a kiadott tételeket a kereskedők a pénztárban lévő készpénzből fedezik maximum 300 lej nagyságú tételig, majd ezeket az összegeket a bankkártyákat kiállító bankokon keresztül kapják vissza. Amennyiben a kereskedőnek nem áll rendelkezésére a kért összeg, kisebb összeget kell felajánlania a vásárlónak.
„Az európai és hazai tendenciák afelé mutatnak, hogy egyre kevesebb készpénz kerül forgalomba. Románia azonban nincs felkészülve erre a váltásra, még sok helyen kizárólag készpénzzel lehet fizetni. Tekintettel arra, hogy egyre többen kapják bankkártyára fizetésüket, nyugdíjukat, gyakran lehet olyan helyzetbe kerülni, hogy készpénz nélkül maradunk. Erre a helyzetre kínál áthidaló megoldást a cashbackrendszer” – részletezte a kezdeményezés indokait a képviselő.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!