
Fotó: Kristó Róbert
A romániai igazságszolgáltatás sok esetben már megelőlegezte az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának a hét végén nyilvánosságra hozott ítéletét, hiszen már az utóbbi másfél-két évben hozott döntéseikben megállapították, hogy Románia uniós jogot sért a 2012-ben bevezetett újabb autóregisztrációs illetékkel.
2014. február 16., 17:162014. február 16., 17:16
Mint ismeretes, a különböző kormányok 2007 óta hol környezetvédelmi adó, hol regisztrációs illeték néven próbálnak minél több pénzt kicsikarni az uniós államokból behozott új vagy használt gépjárművek után. Az EU illetékeseinek figyelmeztetése és a luxemburgi bíróság döntései ellenére a környezetvédelmi szaktárca egy pillanatig sem mondott le a törvénytelenül követelt adókról. Mi több, azon gazdát cserélt gépkocsik után is követelte, amelyeknek korábbi tulajdonosa peres úton szerezte vissza az illetéket.
Az Európai Bíróságtól a bukaresti táblabíróság és a Szeben megyei törvényszék kért állásfoglalást, miután azzal a panasszal fordult hozzájuk egy-egy autótulajdonos, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződést sérti az a regisztrációs adó, amelyet külföldről behozott használt gépkocsijára fizettettek vele a hatóságok. A luxembourgi testület pedig most igazat adott nekik.
Érdemes az államot perelni
Értesüléseink szerint – a luxemburgi útmutatás alapján – több tízezer autótulajdonos perelheti vissza az államtól azt az illetéket, amelyet a külföldről behozott használt jármű törzskönyvezésekor fizetett be.
„Még mielőtt megjelent volna az Európai Unió bíróságának a döntése, a romániai igazságszolgáltatás testületei belátták, hogy az állam jogtalanul jár el, és az autótulajdonosok javára döntöttek. Ha országos szinten egy-két törvényszék másként is értékelte a helyzetet, másodfokon a táblabíróságok helyreigazították a döntést. Teljesen egyértelmű: a román állam 2012-ig, bárhogy is nevezte a követelt adót, diszkriminálta azokat, akik nem itthonról, hanem az Európai Unió egy másik országából vásároltak autót” – magyarázta Dályay István marosvásárhelyi ügyvéd.
A – többek között – adók visszaszerzésére szakosodott jogász mindenkit arra biztat, hogy bátran perelje az államot, hisz borítékolhatóan nyert ügye van. Dályay viszont arra inti az érdekelteket, hogy ne fussanak ki abból az ötéves határidőből, amit az autó forgalomba íratásától számítanak.
Az ügyvéd szerint azért is érdemes pereskedni, mert a bíróságok, az adó kifizetésétől számítva, napi 0,04 százalékos kamat kifizetésére kötelezik az államot. Mivel a jogerős ítéletre általában két esztendeig is várni kell, a pénzügyi hatóságok által visszafizetett összeg így lényegesen nagyobb az eredetileg kiadottnál.
Várakozó helyzetben
Kérdésünkre, hogy mit tanácsol azoknak, akik 2013-ban vásároltak külföldről behozott járművet, Dályay István azt javasolta, hogy még várjanak. Tavaly márciustól ugyanis a bukaresti kormány már nem regisztrációs adót, hanem környezetszennyezési bélyegilletéket fizettet, aminek ez esetben nem csak a neve különbözik az előző adóétól.
„Tavaly óta nem csak a külföldről behozott autók után kell fizetni, a Romániában forgalmazottakért is. Így elvileg már nem beszélhetünk diszkriminációról. A Teleorman megyei törvényszék több esetben mégis a tulajdonosok javára döntött, de a pénzügyminisztérium fellebbezett. Amíg a bukaresti táblabíróság nem hoz végleges ítéletet, nem érdemes beindítani a pert. Ha az a döntés kedvező lesz a felpereseknek, akkor már jogprecedensről beszélhetünk” – fejtette ki Dályay.
Az állam bosszúja
A regisztrációs illeték néhány száztól néhány ezer euróig terjedt. Az illeték korábbi változatáról már 2011 áprilisában megállapította az Európai Bíróság, hogy uniós jogot sért, ezért a bíróságok futószalagon hozzák azokat az ítéletek, amelyek az ilyen jogcímen beszedett pénz visszafizetésére kötelezik az államot.
A pereskedési kedv elvétele végett a pénzügyminisztérium 2013. június elsejétől jelentősen megemelte a bélyegilletéket. Ez az igényelt összeg 10 százaléka, de nem lehet több mint 300 lej. „Egyeseknek ez a 300 lej is nagy befektetés lehet, pedig a perköltséggel együtt ez is visszakerül a zsebükbe” – mondta el Dályay István.
Mint ismeretes, az ország 2007-es uniós csatlakozása óta vámmentesen lehet használt autót behozni az Unióból, a mindenkori kormányok pedig a regisztrációs adó különböző változataival próbálják meggátolni, hogy Románia Európa autótemetőjévé váljon.
Constantin Stroe, a romániai autógyártók szövetségének elnöke a múlt héten rámutatott: 2013-ban már minden Romániában gyártott és belföldön értékesített új autóra tizenegy külföldről behozott használt autó jutott. Míg 2007-ben 315 ezer új autót adtak el az országban, tavaly már csak 68 ezret sikerült értékesíteni, ebből 20 ezret gyártottak Piteşti-en vagy Craiován. Ehhez képest tavaly 221 ezer használt autót írattak forgalomba az országban – tette hozzá Stroe.
Szucher Ervin
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
szóljon hozzá!