
Fotó: Kristó Róbert
A romániai igazságszolgáltatás sok esetben már megelőlegezte az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságának a hét végén nyilvánosságra hozott ítéletét, hiszen már az utóbbi másfél-két évben hozott döntéseikben megállapították, hogy Románia uniós jogot sért a 2012-ben bevezetett újabb autóregisztrációs illetékkel.
2014. február 16., 17:162014. február 16., 17:16
Mint ismeretes, a különböző kormányok 2007 óta hol környezetvédelmi adó, hol regisztrációs illeték néven próbálnak minél több pénzt kicsikarni az uniós államokból behozott új vagy használt gépjárművek után. Az EU illetékeseinek figyelmeztetése és a luxemburgi bíróság döntései ellenére a környezetvédelmi szaktárca egy pillanatig sem mondott le a törvénytelenül követelt adókról. Mi több, azon gazdát cserélt gépkocsik után is követelte, amelyeknek korábbi tulajdonosa peres úton szerezte vissza az illetéket.
Az Európai Bíróságtól a bukaresti táblabíróság és a Szeben megyei törvényszék kért állásfoglalást, miután azzal a panasszal fordult hozzájuk egy-egy autótulajdonos, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződést sérti az a regisztrációs adó, amelyet külföldről behozott használt gépkocsijára fizettettek vele a hatóságok. A luxembourgi testület pedig most igazat adott nekik.
Érdemes az államot perelni
Értesüléseink szerint – a luxemburgi útmutatás alapján – több tízezer autótulajdonos perelheti vissza az államtól azt az illetéket, amelyet a külföldről behozott használt jármű törzskönyvezésekor fizetett be.
„Még mielőtt megjelent volna az Európai Unió bíróságának a döntése, a romániai igazságszolgáltatás testületei belátták, hogy az állam jogtalanul jár el, és az autótulajdonosok javára döntöttek. Ha országos szinten egy-két törvényszék másként is értékelte a helyzetet, másodfokon a táblabíróságok helyreigazították a döntést. Teljesen egyértelmű: a román állam 2012-ig, bárhogy is nevezte a követelt adót, diszkriminálta azokat, akik nem itthonról, hanem az Európai Unió egy másik országából vásároltak autót” – magyarázta Dályay István marosvásárhelyi ügyvéd.
A – többek között – adók visszaszerzésére szakosodott jogász mindenkit arra biztat, hogy bátran perelje az államot, hisz borítékolhatóan nyert ügye van. Dályay viszont arra inti az érdekelteket, hogy ne fussanak ki abból az ötéves határidőből, amit az autó forgalomba íratásától számítanak.
Az ügyvéd szerint azért is érdemes pereskedni, mert a bíróságok, az adó kifizetésétől számítva, napi 0,04 százalékos kamat kifizetésére kötelezik az államot. Mivel a jogerős ítéletre általában két esztendeig is várni kell, a pénzügyi hatóságok által visszafizetett összeg így lényegesen nagyobb az eredetileg kiadottnál.
Várakozó helyzetben
Kérdésünkre, hogy mit tanácsol azoknak, akik 2013-ban vásároltak külföldről behozott járművet, Dályay István azt javasolta, hogy még várjanak. Tavaly márciustól ugyanis a bukaresti kormány már nem regisztrációs adót, hanem környezetszennyezési bélyegilletéket fizettet, aminek ez esetben nem csak a neve különbözik az előző adóétól.
„Tavaly óta nem csak a külföldről behozott autók után kell fizetni, a Romániában forgalmazottakért is. Így elvileg már nem beszélhetünk diszkriminációról. A Teleorman megyei törvényszék több esetben mégis a tulajdonosok javára döntött, de a pénzügyminisztérium fellebbezett. Amíg a bukaresti táblabíróság nem hoz végleges ítéletet, nem érdemes beindítani a pert. Ha az a döntés kedvező lesz a felpereseknek, akkor már jogprecedensről beszélhetünk” – fejtette ki Dályay.
Az állam bosszúja
A regisztrációs illeték néhány száztól néhány ezer euróig terjedt. Az illeték korábbi változatáról már 2011 áprilisában megállapította az Európai Bíróság, hogy uniós jogot sért, ezért a bíróságok futószalagon hozzák azokat az ítéletek, amelyek az ilyen jogcímen beszedett pénz visszafizetésére kötelezik az államot.
A pereskedési kedv elvétele végett a pénzügyminisztérium 2013. június elsejétől jelentősen megemelte a bélyegilletéket. Ez az igényelt összeg 10 százaléka, de nem lehet több mint 300 lej. „Egyeseknek ez a 300 lej is nagy befektetés lehet, pedig a perköltséggel együtt ez is visszakerül a zsebükbe” – mondta el Dályay István.
Mint ismeretes, az ország 2007-es uniós csatlakozása óta vámmentesen lehet használt autót behozni az Unióból, a mindenkori kormányok pedig a regisztrációs adó különböző változataival próbálják meggátolni, hogy Románia Európa autótemetőjévé váljon.
Constantin Stroe, a romániai autógyártók szövetségének elnöke a múlt héten rámutatott: 2013-ban már minden Romániában gyártott és belföldön értékesített új autóra tizenegy külföldről behozott használt autó jutott. Míg 2007-ben 315 ezer új autót adtak el az országban, tavaly már csak 68 ezret sikerült értékesíteni, ebből 20 ezret gyártottak Piteşti-en vagy Craiován. Ehhez képest tavaly 221 ezer használt autót írattak forgalomba az országban – tette hozzá Stroe.
Szucher Ervin
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!