
Két hazai pénzintézet, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) és a BRD adja az Első otthon program keretében igényelt kedvezményes hitelek többségét.
2015. április 14., 19:132015. április 14., 19:13
A hivatalos adatok szerint a program 2009-es elindítása óta összesen 130 ezer hitelt vettek fel, ezek 55 százalékát, 71 ezer kölcsönt pedig a két pénzintézet biztosította. A BCR és a BRD által az Első otthonra adott hitelek összértéke eléri a 13 milliárd lejt a teljes 22 milliárd lejhez képest.
A szakértők szerint a gazdasági válság alatt az Első otthon tartotta életben az ingatlanpiacot, Anca Bidian, a Kiwi Finance brókeriroda vezérigazgatója azonban rámutatott: az elmúlt időszakban egyre kevesebben érdeklődtek a program iránt. A szakember szerint 2015 első negyedévében a kereslet fele volt a tavalyi év azonos időszakában tapasztaltnak, Anca Bidian szerint pedig ez annak tudható be, hogy a bankok mostanában csökkentették a saját ingatlanhitelük után felszámolt kamatot, így az Első otthon most már csak a kevés előleg miatt lehet vonzó a magánszemélyek számára.
Gabriel Creţu, a hitelközvetítéssel is foglalkozó Adwisers tanácsadó cég menedzsere nemrég rámutatott: a kormányzati hitelprogram legnagyobb erőssége, hogy a klienseknek csak a kölcsön összegének 5 százalékát kell befizetniük előlegként, míg a Román Nemzeti Bank (BNR) előírásai szerint a kereskedelmi bankok nem csökkenthetik 15 százalék alá az ingatlanhitel előlegét.
„Az Első otthon program hátrányos megszorításokat is feltételez, az ügyfelek például öt évig nem adhatják el a kölcsönből megvásárolt lakást, emellett háromhavi törlesztőrészletet letétbe kell helyezniük” – magyarázta a pénzügyi szakember.
Kifejtette: egy 160 ezer lejes (35 ezer eurós), 30 éves futamidejű ingatlanhitel után egy kereskedelmi banknál havonta 750 lejt kell törleszteni, így a kliens összesen 290 ezer lejt fizet vissza, az Első otthon program keretében pedig a havi törlesztőrészlet 720 lej. A kormányzati program keretében ugyanakkor az ügyfélnek évente 0,49 százalékos illetéket kell fizetnie az államnak, így Creţu szerint ezzel nagyjából kiegyenlítődik a kétféle kölcsön értéke.
Az elmúlt két évben jelentősen emelkedett azok aránya, akik lejalapú hitelt vettek fel lakásvásárlásra: mostanra a hitelt igénylők közel negyedét teszik ki a 2013 elején jegyzett 5 százalékhoz képest. A lejalapú ingatlanhitelek értéke ugyanakkor a tavalyi év folyamán megháromszorozódott, mostanra pedig meghaladta a 10 milliárd lejt.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!