
2010. augusztus 27., 09:422010. augusztus 27., 09:42
Ugyanakkor igencsak nagy a különbség a két szakhatóságnál bejelentkezettek száma között, míg a nyugdíjpénztárnál országos viszonylatban csütörtökig 15 634 szerződést iktattak, addig a munkaerő-elhelyezőnél 36 604-en jelentkeztek. Látva a hatalmas sorokat, illetve az amiatti közfelháborodást, Mihai Şeitan munkaügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy szeptember végéig a távközlési minisztérium lehetővé teszi, hogy az e-Romania honlapon on-line ki lehessen fizetni a hozzájárulásokat. A miniszter emlékeztetett, hogy az iratok postán is elküldhetőek és a pénz átutalható a megyei munkaerő-ügynökségek és nyugdíjpénztárak számláira, s így elkerülhető lesz a sorban állás.
A nagyarányú távolmaradás egyik oka, hogy a rendszerben még mindig hatalmas a káosz, nem egyértelműek a törvények, így a közgazdászok, könyvelők kénytelenek értelmezésbe bocsátkozni – fogalmazta meg a Krónika kérdésére Debreczeni László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke.
„A jelenlegi kormány egyebet sem tesz, mint hogy csalásra, lopásra, elvándorlásra buzdítja a lakosságot. Véleményem szerint úgy, ahogy van, az egész kormányt be kellene csomagolni és feladni postára, hogy jó messzire kerüljenek innen” – fakadt ki Nagy István marosvásárhelyi színművész – aki egyben a Gaga Radió igazgatója, s gyakorta fellép a Gruppenhecc kabarétársulattal, illetve tévés reklámfilmekben is szerepel –, amikor a Krónika arról faggatta, hogy mi a véleménye az újonnan bevezetett intézkedés alkalmazásáról. Mint mondta, óriási a fejetlenség. Kijelentését saját példájával illusztrálta: szerdán kiállt egy hatalmas sort, tárgyalt a hivatalnokokkal, majd átutalta a szükséges pénzösszeget, később pedig megtudta, nem is kellett volna mindezt végigcsinálnia, mivel rá tulajdonképpen nem is vonatkoznak az előírások. „Miután végigizzadtam a nyugdíjpénztárnál a sort, felvilágosítottak, hogy ha csak egyszeri, alkalmi bevételeim vannak, akkor nem kell ezt az egész procedúrát havonta végigcsinálnom, ez csak azokra vonatkozik, akiknek rendszeres az ilyen jellegű, egyéni vállalkozói engedélyen alapuló bevétele” – idézte fel. Hozzátette: havonta mindenképp nyilatkozatot kell benyújtania az egészségbiztosítási pénztárhoz jövedelméről. „Kiszámítottam egyébként, hogy minden megkeresett 100 lejemből 56 lejt az állam kap meg. Ez felháborító” – szögezte le a színművész.
Hasonlóképpen panaszáradatot zúdított lapunk munkatársára egy neve elhallgatását kérő csíkszeredai fodrásznő. „Egyáltalán nem kellemes annyi helyre járkálni, amennyire most kell. Mindenhonnan papírt kérnek, természetesen mindenhol sorban kell állni, és ráadásul az illetékesek még türelmetlenek is” – panaszolta el. Elmondása szerint,, „zöldfülűként” még nehezebb eligazodni a bürokrácia útvesztőiben. „Úgy hallottam, van lehetőség arra, hogy valakit felhatalmazzunk, aki lerója a szükséges köröket, nekem meg csak alá kell írnom a dokumentumokat. Lehet, igénybe kellene vennem ezt” – sommázott a fodrásznő.
Egy neve elhallgatását kérő sepsiszentgyörgyi orvos ugyanakkor lapunknak elmondta, évi néhány publikációja után szerzői jogdíj alapján kapta a honoráriumot, most kénytelen napokat sorban állni, hogy a járulékokat kifizesse. „Megértem, hogy az államnak nincs pénze, és növeli az adókat, de ha elveszi a pénzemet, legalább elegánsan tegye, ne úgy, hogy közben meg is aláz” – rótta fel a jogalkotóknak az orvos. Egy másik szakember, aki jövedelemkiegészítésként néha közölt szakmai anyagokat, amelyekért alkalmanként mintegy 50 lej kapott, elmondta, teljesen felfüggeszti ezt a tevékenységét, hiszen a megmaradó néhány lej nem éri meg az utánajárást és az elvesztegetett időt.
Most még tiltakozó felvonulásra kér engedélyt, de később, ha kell, az alkotmánybírósághoz fordul a zömében kolozsvári román újságírókat tömörítő Kolozsvári Újságírók Szakmai Egyesület – tudtuk meg tegnap Adrian M. Popától, a szervezet elnökétől. Mint tájékoztatott, folyamatosan egyeztetnek mindazokkal, akiket hátrányosan érint a szerzői jogdíjas szerződésekre kivetett adó. A sajtómunkások tiltakozó akcióját színészek, írók is támogatják. A jövő kedden vagy szerdán esedékes megmozdulásig a tiltakozó nyilatkozat szövegével is elkészülnek. Kérdésünkre, hogy nem fordulnak-e alkotmánybírósághoz amiatt, hogy a kormányrendeletet azonnali hatállyal gyakorlatba ültették, miközben az adótörvénykönyv előírja, hogy bármilyen jog-szabály-módosítás esetén legalább fél évet kell várni annak gyakorlatba ültetésével, Popa elmondta, komolyan fontolóra vették ezt a lehetőséget is. „Egyeztettünk a bukaresti Mediasind újságírói szakszervezettel, ők már előzetes panaszlevelet nyújtottak be az alkotmánybírósághoz. Mi egyelőre megvárjuk, hogy mi lesz a szakszervezet beadványának az eredménye. Ha kell, készek vagyunk a Mediasinddel közösen megtámadni az alkotmánybíróságon az újságírókat ellehetetlenítő rendelkezést” – közölte Popa.
Eközben szintén a szerzői jogdíjak járulékkötelessé tétele ellen szerveznek pénteken villámcsődületet Bukarestben. A Facebook közösségi portálon közzétett felhívás szerint a flashmob résztvevői kérik a bürokratikus eljárás leegyszerűsítését, azt szeretnék elérni, ha évente csak egyszer kellene jövedelemnyilatkozatot leadniuk, s azt is el lehetne küldeni hagyományos vagy elektronikus postán. Amellett, hogy egyben nyilvános bocsánatkérésre is felszólítják a kormányt, azt is kérik a kabinet illetékeseitől, hogy töröljék a nem egyértelmű passzusokat a jogszabályból, s fogalmazzák meg tisztán a teendőket.
Szintén a bürokratikus eljárás miatt hirdetett „adósztrájkot” szeptember elsejétől több mint száz román művész vagy alkotó. Nyílt levelükben rámutatnak, eszük ágában sincs kiállni a végeláthatatlan sorokat, tiltakozásképpen pedig visszautasítják a fellépéseket. Ugyanakkor amiatti felháborodásuknak is hangot adnak, hogy egyáltalán járulékkötelessé tette a kormány a szerzői jogdíjként kapott pénzösszegeket. Eközben Dan Bittman énekes, műsorvezető, aki korábban Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter kommunikációs tanácsadója volt, máris bejelentette, hogy bepereli a román államot. „Az a tény, hogy kiadtak egy törvényt, még nem jelenti azt, hogy az törvényes is. Azokat, akik ezeket a törvényeket hozzák, nem érdekli, mi hogyan oldjuk meg problémáinkat. A strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmegyünk, hogy viszszaszerezzük pénzünket” – szögezte le.
Nemcsak az ellenzék, hanem a demokrata-liberálisok köreiben is felháborodást váltott ki az elmúlt napokban tapasztalt fejetlenség. Ioan Oltean, a PDL alelnöke egy sajtónyilatkozatban leszögezte, a járulékok kifizetése kapcsán kialakult gondokért nem az egész kormányt, hanem a munkaügyi és a pénzügyminisztert teszi felelőssé. Cristian Preda demokrata-liberális európai parlamenti képviselő eközben blogján úgy fogalmazott, Mihai Şeitant mindezért nem kell eltávolítani a kormányból, csak sorban állásra kell kényszeríteni.
Egyelőre még nem kell bejelenteni azokat a jövedelmeket, amelyeket szerzői jogdíjként vagy az egyéni vállalkozói engedélyre évente mindössze néhány alkalommal kap az adófizető – magyarázta a Krónikának Debreczeni László. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke elmondta, a törvény úgy fogalmaz, hogy rendszeres jövedelemnek a havi, negyedévi vagy félévi bevételek számítanak, tehát ezekről havonta jelentést kell benyújtani. A törvény nem határozza meg azonban pontosan, mi számít rendszertelen jövedelemnek, de a rendszeres jövedelem meghatározásából kiindulva úgy értelmezhető, hogy az a rendszertelen, ha két kifizetés között több mint fél év telt el. A július 1. után kapott első bevételt még mindig nem kell megadózni, mert nem kiszámítható, hogy utána milyen gyakorisággal kap pénzt az adófizető. Viszont ha a második honoráriumot már fél éven belül kapja a kedvezményezett, azt jelentenie kell, és azután már minden hónapban kénytelen bevallani, hogy ezúttal kapott, vagy sem újabb összeget.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.