A legtöbben ruházati cikkekre költenek kevesebbet
Fotó: 123RF
Az áremelkedés miatt változnak a fogyasztók vásárlási szokásai, egyre többen spórolnak és váltanak olcsóbb termékekre, egyebek mellett ruházati cikkekre és kozmetikumokra költenek kevesebbet – derül ki az EY legfrissebb nemzetközi felmérésből.
2022. április 16., 10:002022. április 16., 10:00
A negyedévente megjelenő EY „Future Consumer Index” legfrissebb, kilencedik kiadása 2022 februárjában készült el 18 000 fogyasztó részvételével – közölték az MTI-vel.
A kutatásban megállapították, hogy a termékek és a szolgáltatások árának emelkedése az alacsonyabb jövedeleműeket érinti a leginkább hátrányosan, de a közepes és a magasabb keresetűek is megérzik a megnövekedett terheket. Emiatt a vevők visszafogják a fogyasztásukat, olcsóbb árucikkekre váltanak, és kevesebbet vásárolnak a nem létfontosságú készítményekből.
Az emelkedő megélhetési költségek miatt a megkérdezettek 60 százaléka kezdene el megtakarítani: 60 százalékuk a közeljövőben, míg tízből négy ember már most is igyekszik félre tenni.
A közleményben László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője kifejtette, az emelkedő infláció miatt az emberek világszerte és Magyarországon is egyre jobban vigyáznak a pénzükre. Nagyobb költésre csak egyedi ajánlatok vagy emlékezetes programok miatt lesznek hajlandóak, ezért a kereskedőknek ennek tudatában kell átalakítaniuk termékeiket, szolgáltatásaikat és értékajánlatukat is. Aki időben és jól reagál, akár növelheti is az eladásait, a csak az árak emelésére koncentráló cégek azonban könnyen szemben találhatják magukat a kereslet drasztikus csökkenésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!