2010. március 23., 08:292010. március 23., 08:29
Mint hangsúlyozta, nem fedi a valóságot, hogy 16 százalékos Romániában az adóteher, hiszen a vállalkozók a különböző illetékekkel, társadalombiztosítási járulékokkal együtt valójában 50 százalékot fizetnek be az államkasszába.
A háromszéki nadrággyárak számára katasztrofális mérlege volt az elmúlt esztendőnek, a pénzük nagy részét elszívta az állam, hatalmas adósságokat halmoztak fel, hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint a készruha piaca a gazdasági válsággal látványosan beszűkült, a nyugati országokban is sokkal megfontoltabban és ritkábban vásárolnak új ruhát.
A lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgoztató vállalatok többsége Kína, Egyiptom és Vietnám felé húzódik, hiszen jelenleg ezekben az országokban vannak olyan kedvező feltételek, mint Romániában húsz évvel ezelőtt.
Mint ismeretes, a kilencvenes évek elején Kovászna megyében nagyszámban telepedtek le a bérmunkában dolgoztató nadrággyárak, 12 nagy gyár és hat-nyolc kisvállalat jött létre. A térségben vonzerőt jelentett, hogy a textiliparnak nagy hagyománya volt, tehát képzett szakmunkásokra lehetett számítani, ugyanakkor alacsonyak voltak a termelési költségek.
| Az inkubátorházak törvényének megalkotását kéri az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség. Az országban összesen nyolcvan inkubátorház működik, amelyek kezdő vállalkozásoknak biztosítanak kedvező feltételeket. Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke elmondta, az ipari parkok működését és az ezeknek nyújtott állami kedvezményeket is törvény szabályozza, hasonló jogszabályra lenne szükség a vállalkozói inkubátorházak esetében is. A sepsiszentgyörgyi inkubátorház például a helyi önkormányzat tulajdonában van, ennek ellenére a területére kirótt adót kénytelenek kifizettetni az „inkubált” cégekkel, mert nincs törvény, ami szabályozná ennek elengedését, és így a számvevőszék számon kérheti a behajtását, magyarázta Bagoly Miklós. A hazai működtetők ma magyarországi tanulmányútra indulnak, az ottani rendszert próbálják átvenni, hogy Romániában is hálózatban tevékenykedhessenek a vállalkozói inkubátorházak. |
Vonzerőt jelentett az alacsony átlagbér, ami a kilencvenes években még 30 euró volt, és ami azóta megtízszereződött, elérve a 300 eurót. Húsz évvel ezelőtt a háromszéki nadrággyárak több mint hétezer asszonyt foglalkoztattak, mára a többség felszámolta a délutáni váltást, így alkalmazottaik száma háromezerre csökkent.
Nagy Lajos szerint az ágazat megmentésére az egyik megoldás a kormány hatékony válságkezelő programja, a valós adócsökkenés lehetne. A nadrággyáraknak ugyanakkor szerinte a lohn-rendszerről át kellene térniük a saját termék és brand előállítására, magas minőséget és széles választékot kellene exportra termelni. Ennek megvalósítása nagyobb befektetéseket feltételez, a vállalkozóknak azonban sem pénzük, sem kedvük nincs beruházni, magyarázta Nagy Lajos.
Amint arról beszámoltunk, a berecki Seconf nadrággyár ebben a hónapban kénytelen elbocsátani alkalmazottai 90 százalékát, 150 munkahely szűnik meg a lohn-rendszerben 1994 óta dolgozó gyárban, mert egyre csökkentek, majd megszűntek a megrendeléseik. A negyvenéves múlttal rendelkező kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár eközben Egyiptomba telepíti használaton kívül helyezett gépeit, ott ugyanis a bérek a romániai fizetések 40 százalékát teszik ki, míg az energiaárak a 30 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok