2010. március 23., 08:292010. március 23., 08:29
Mint hangsúlyozta, nem fedi a valóságot, hogy 16 százalékos Romániában az adóteher, hiszen a vállalkozók a különböző illetékekkel, társadalombiztosítási járulékokkal együtt valójában 50 százalékot fizetnek be az államkasszába.
A háromszéki nadrággyárak számára katasztrofális mérlege volt az elmúlt esztendőnek, a pénzük nagy részét elszívta az állam, hatalmas adósságokat halmoztak fel, hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint a készruha piaca a gazdasági válsággal látványosan beszűkült, a nyugati országokban is sokkal megfontoltabban és ritkábban vásárolnak új ruhát.
A lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgoztató vállalatok többsége Kína, Egyiptom és Vietnám felé húzódik, hiszen jelenleg ezekben az országokban vannak olyan kedvező feltételek, mint Romániában húsz évvel ezelőtt.
Mint ismeretes, a kilencvenes évek elején Kovászna megyében nagyszámban telepedtek le a bérmunkában dolgoztató nadrággyárak, 12 nagy gyár és hat-nyolc kisvállalat jött létre. A térségben vonzerőt jelentett, hogy a textiliparnak nagy hagyománya volt, tehát képzett szakmunkásokra lehetett számítani, ugyanakkor alacsonyak voltak a termelési költségek.
| Az inkubátorházak törvényének megalkotását kéri az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség. Az országban összesen nyolcvan inkubátorház működik, amelyek kezdő vállalkozásoknak biztosítanak kedvező feltételeket. Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke elmondta, az ipari parkok működését és az ezeknek nyújtott állami kedvezményeket is törvény szabályozza, hasonló jogszabályra lenne szükség a vállalkozói inkubátorházak esetében is. A sepsiszentgyörgyi inkubátorház például a helyi önkormányzat tulajdonában van, ennek ellenére a területére kirótt adót kénytelenek kifizettetni az „inkubált” cégekkel, mert nincs törvény, ami szabályozná ennek elengedését, és így a számvevőszék számon kérheti a behajtását, magyarázta Bagoly Miklós. A hazai működtetők ma magyarországi tanulmányútra indulnak, az ottani rendszert próbálják átvenni, hogy Romániában is hálózatban tevékenykedhessenek a vállalkozói inkubátorházak. |
Vonzerőt jelentett az alacsony átlagbér, ami a kilencvenes években még 30 euró volt, és ami azóta megtízszereződött, elérve a 300 eurót. Húsz évvel ezelőtt a háromszéki nadrággyárak több mint hétezer asszonyt foglalkoztattak, mára a többség felszámolta a délutáni váltást, így alkalmazottaik száma háromezerre csökkent.
Nagy Lajos szerint az ágazat megmentésére az egyik megoldás a kormány hatékony válságkezelő programja, a valós adócsökkenés lehetne. A nadrággyáraknak ugyanakkor szerinte a lohn-rendszerről át kellene térniük a saját termék és brand előállítására, magas minőséget és széles választékot kellene exportra termelni. Ennek megvalósítása nagyobb befektetéseket feltételez, a vállalkozóknak azonban sem pénzük, sem kedvük nincs beruházni, magyarázta Nagy Lajos.
Amint arról beszámoltunk, a berecki Seconf nadrággyár ebben a hónapban kénytelen elbocsátani alkalmazottai 90 százalékát, 150 munkahely szűnik meg a lohn-rendszerben 1994 óta dolgozó gyárban, mert egyre csökkentek, majd megszűntek a megrendeléseik. A negyvenéves múlttal rendelkező kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár eközben Egyiptomba telepíti használaton kívül helyezett gépeit, ott ugyanis a bérek a romániai fizetések 40 százalékát teszik ki, míg az energiaárak a 30 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok