
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem érdekelt a romániai szeszesital-piacon eluralkodott adócsalás visszaszorításában, az intézmény célja inkább az, hogy Románia minél nagyobb összegű hitelt vegyen fel – vallja Romulus Dascălu, a szeszesital-gyártókat és -forgalmazókat tömörítő Garant munkáltatói szövetség elnöke.
2013. augusztus 01., 15:322013. augusztus 01., 15:32
Mint részletezte, ő maga már a tavaly óta próbálja felhívni az ország nemzetközi hitelezői – az IMF, az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőinek a figyelmét, hogy így is óriási az adócsalás az ágazatban, ám szerint minden jel arra utal, hogy a hitelezők nem kívánnak e téren feltételeket szabni a kormánynak.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) a 24 százalékról 9 százalékra történő csökkentése a kormány számításai szerint mintegy 100 millió lejes űrt fog hagyni az állami költségvetésben, az összeg előteremtésére szeptember elsejétől, az áfacsökkentés hatályba lépésével egyetemben a jelenlegi literenkénti 750 euróról 1000 euróra nő a tiszta szesz jövedéki adója, továbbá a Ponta-kabinet luxusadót is kivet többek között a 3000 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtalmű személygépkocsikra, bundákra, órákra, hajókra. Reményeik szerint a jövedéki adó emelése és a luxusadó együttesen 300 millió lejt hoz majd a költségvetésbe.
Romulus Dascălu azonban azt mondja, az intézkedés révén 90 százalékosra nő a feketepiacon értékesített szeszes italok mennyisége, miközben már most is az eladott alkoholmennyiség 70-80 százalékának adásvétele illegálisan, azaz mindennemű adó befizetése nélkül történik. A jövedéki adó emelése várhatóan 25-40 százalékkal emeli majd meg a szeszesitalok árát, a gyengébb italok esetében várható a 25-30 százalékos drágulás, a magasabb alkoholtartalmú italok esetében pedig az egy hónap múlva esedékes áremelkedés eléri majd a 40 százalékot.
„A szeptembertől tervezett lépések nem oldanak meg semmit, a kenyérpiacon sem az adócsalást nem sikerül majd visszaszorítani, s a sütőipari termékek sem lesznek olcsóbbak. Az áfakülönbözet a termelők zsebében fog landolni. A szeszes italok ágazatában eközben valóságos katasztrófa várható, mindenütt lehúzzák a redőnyt, ami miatt az állami költségvetési bevételek tovább csökkennek\" – fogalmazta meg aggályait Dascălu. Mint rámutatott, Romániában jelen pillanatban kevesebb, mint tíz szeszes italokat előállító vállalat működik, a többire az évek során már lakat került.
A Garant-elnök elmondása szerint most a legális alkoholpiac évi 90-100 millió palackra rúg, miközben 2001-2002-ben ez a mennyiség még 300-350 palack volt. Szerinte pedig nem az emberek isznak kevesebbet, hanem a különbözet most már a feketepiacon talál gazdára.
„Találkozót kértem Daniel Chiţoiu pénzügyminisztertől, hogy megbeszéljük a jövedékiadó-emelés hatásait. Ugyanakkor szeretnénk ismertetni a miniszter úrral a követeléseinket is. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy szabjuk meg, hogy hány alkoholos tartály érkezik be Románia területére olyan országokból, mint Bulgária vagy Magyarország. Egy-egy ilyen tartályban 200 ezer euró értékű áru van\" – mutatott rá Romulus Dascălu. Hozzátette: azt is szeretnék elérni, hogy vegyék nyilvántartásba a nagyobb községi pálinkafőzdéket, mivel „a pálinkafőzés mértéke elszabadult az ellenőrzés alól\".
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!