2011. szeptember 16., 09:472011. szeptember 16., 09:47
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki szerdáig a Regionális Fejlesztési Tanács elnöki tisztségét is betöltötte, lapunknak elmondta, a Regionális Operatív Program (ROP) finanszírozását egy 2009-es sürgősségi kormányrendelet szabályozta, és ez szerint a ROP-pályázatokra a pénzügyminisztériumtól 30 százalékos előleget, pontosabban kétszer 15 százalékot lehetett igényelni, hogy a kivitelezést elindíthassák. Erre alapozva az önkormányzatok megkötötték a szerződéseket az Európai Unióval, megtartották a versenytárgyalásokat, és elkezdték a kivitelezési munkálatokat. Ez év júliusában azonban a pénzügyminisztérium két rendelettel megváltoztatta a szabályt, és 30-ról 10 százalékra csökkentette a lehívható előleget, részletezte Tamás Sándor. Ez a módosítás a Központi fejlesztési régió szintjén 38 ROP-pályázatot érint, ezek között az egyik legnagyobb a Kézdivásárhely és Kovászna közötti útszakasz teljes felújítása, ami 15 millió euróba kerül.
A Kovászna megyei önkormányzat már lehívta az első 15 százalékos előleget a pénzügyminisztériumtól, azt felhasználta, ám a módosítás miatt a következő 15 százalékot már nem kapta meg. Ezért az önkormányzat saját költségvetéséből fizettek ki 8,8 millió lejt a már elvégzett munkálatokért. „A pénzügyminisztérium döntése veszélybe sodorja az EU-s projekteket, hiszen ha az önkormányzatok nem kapják meg az előleget, amire számítottak, nem tudják tartani a leszerződött kivitelezési ütemtervet” – fejtette ki Tamás Sándor, aki szerint a pénzügyminisztérium módosításai azért is nehéz helyzetbe hozzák a közgyűléseket, mert az év végén már a költségvetést sem lehet újratervezni vagy módosítani, hiteleket sem tudnak igényelni, a folyamatban levő munkálatokat pedig már nem lehet leállítani, de az elvégzett munkát sincs miből kifizetni. Mint rámutatott, valójában a levéllel arra akarják felhívni a minisztérium figyelmét, hogy ellehetetlenült a leszerződött EU-s projektek kivitelezése. A szerdai találkozón egyébként Lokodi Edit Emőkét, a Maros megyei közgyűlés elnökét választották a Regionális Fejlesztési Tanács új elnöke. A hat megyei tanácsból és több polgármesteri hivatalból összeálló fejlesztési tanács alelnöki tisztségére Martin Bottesch Szeben megyei tanácselnököt választották, ő Ion Dumitrel Fehér megyei elnököt váltja. Ezeket a tisztségeket felváltva töltik be a megyei tanácselnökök, a mandátumuk egy évre szól.
| Sikerült átcsoportosítani a fel nem használt EU-s támogatásokat, így különböző területeken több projekt előbbre került a várólistáról – összegezte csütörtöki sajtótájékoztatóján Tamás Sándor a Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként elért eredményeit. A megmaradt összegek újrafelhasználásával a várólistáról finanszírozhatóvá vált Kovászna város 8,5 millió eurós infrastruktúra-fejlesztésre benyújtott pályázata, és további 1 millió euróval kiegészítették a Kovászna Megyei Tanács által a sepsiszentgyörgyi kórház korszerűsítésére benyújtott projektjét, amelyre ilyen módon 22,2 millió euró támogatást hívhatnak le. A kórházfelújítás a Központi fejlesztési régió legnagyobb projektje, a finanszírozási szerződés készen van, az ősz folyamán Sepsiszentgyörgyön írja azt alá Elena Udrea fejlesztési miniszter. Klárik László megyemenedzser elmondta, Kovászna megye a Regionális Operatív Program keretében 34 pályázatot szerződött le, összesen 30,3 millió euró összértékben, az ősz folyamán további négy szerződést írnak alá 26 millió euró értékben, ezek között van a kórházprojekt is. Klárik László közlése szerint Kovászna megye lakossága a Központi fejlesztési régió lakosságának a 8,8 százaléka, a leszerződött ROP pályázatok 11,8 százaléka és az értéküknek a 9, 8 százaléka Kovászna megyei. Ez azt jelenti, hogy egy háromszéki lakosra 139,6 euró pályázati pénz jut, míg a központi régióban egy főre 125,6 euró, szögezte le Klárik László. A központi régióban összesen 289 projektet szerződtek le a ROP keretében 440 millió lej értékben. |
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.