Versenytanács: készül az árfigyelő rendszer

A bukaresti Versenytanács elnöke szerint az intézmény által régóta dédelgetett elképzelés célja a vásárlók hatékonyabb tájékoztatása, a kereskedelmi verseny fokozása, nem utolsó sorban pedig az árak csökkentése.

Az internetes oldal alapján összehasonlíthatóak lesznek a hazai nagyvárosokban működő áruházláncokban forgalmazott termékek árai, megkönnyítve ezáltal a vásárlással kapcsolatos döntéseket. A versenyhivatal amúgy már az élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentés bevezetése előtt nekilátott az ármonitoringnak, górcső alá véve 600 üzlet 18 terméke árának alakulását.

Az elképzelés szerint a fejlesztés alatt álló romániai ármonitoring Bukarestben és az ország valamennyi nagyvárosában működő nagyáruházak termékeinek árát veszi górcső alá. A kormány tavaly fogadott el emlékeztetőt az árfigyelő rendszer kiépítéséről, amelynek létrehozására már akkor elkülönítettek egy összeget a költségvetésből, fenntartásának költségeit ugyanakkor európai uniós forrásokból fedeznék. Az internetes oldalt a fogyasztóvédelmi hatóság égisze alatt a fogyasztóvédelmi egyesületeket tömörítő szövetség működteti majd az országos Versenytanács felügyeletével.

Bogdan Chiriţoiu hétfőn a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a bárki számára hozzáférhető elektronikus rendszer napi rendszerességgel teszi majd közzé a napi fogyasztói kosárba kerülő termékek árának alakulását.

„A kezdeményezés elsősorban a lakosság tájékoztatását hivatott szolgálni azzal kapcsolatban, hogy mely üzletekben szerezheti be a legalacsonyabb áron az alapélelmiszereket és a legszükségesebb fogyasztási cikkeket. Abban is bízunk, hogy a weboldalon feltüntetett adatok fokozottabb konkurenciát teremtenek a piaci szereplők között, ami a kereskedelmi verseny terén kialakuló nyomás hatására az árak csökkenéséhez vezethet\" – állapította meg a Versenytanács elnöke.

A rendszer kiépítése egyébként azért húzódott el, mert a romániai nagy áruházláncok mondvacsinált okokra hivatkozva ellenezték az amúgy görög mintára megvalósuló adatbázist. Az országban tevékenykedő multinacionális cégek korábban egyebek mellett azt nehezményezték, hogy a hatóságok a megkérdezésük nélkül döntöttek az ármonitoring bevezetéséről.

A nagy áruházláncokat tömörítő érdekvédelmi szervezet amiatt tartotta kivitelezhetetlennek a rendszert, mert az áruházak sok esetben egyetlen nap leforgása alatt akár többször is módosítják az áraikat. Másrészt szerintük egy fogyasztónak folyamatosan a világhálón kellene „lógnia\", és gyors közlekedési lehetőséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hozzáférjen a legolcsóbb termékekhez.

„Az árfigyelőt nehezen használhatná például egy Bukarest Titan negyedében élő háziasszony, aki nem navigál állandóan az interneten, és csak tömegközlekedési eszközök állnak a rendelkezésére. Így hiába van árleszállítás a málélisztre Chitila negyed egyik üzletében, valószínűleg nem ér oda időben\" – érvelt Delia Nica, a szuper- és hipermarketek egyesületének ügyvezető igazgatója. A múltik ugyanakkor attól tartottak, hogy külön alkalmazottakat kell foglalkoztatniuk a rendszer naprakész adatokkal történő frissítésére, ami növelné a projektben résztvevők kiadását.

Bogdan Chiriţoiu hétfőn arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban többször is egyeztettek az árfigyelőről a multinacionális társaságokkal, amelyek immár nem ódzkodnak annak megvalósításától. „A projekt által biztosított átláthatóság, valamint az árak egyetlen platformon történő összehasonlításának lehetősége nem tölti el a piaci szereplőket. Ennek ellenére az ármonitoring mindenhol a világon bevett gyakorlatnak számít, ennek megfelelően mi is létrehozzuk, ha akarják az áruházláncok, ha nem\" – szögezte le a versenyhivatal vezetője.

Különben a román hatóságok először öt évvel ezelőtt vetették fel az árfigyelő szükségességét, amikor 19 százalékról a jelenlegi szintre, 24 százalékra emelték az általános forgalmi adót, az akkori kormány azonban nem ültette gyakorlatba elképzelését.

Most, miután a Ponta-kormány júniusban 9 százalékra szállította le az élelmiszerek áfáját, a Versenytanács górcső alá vette hatszáz hazai nagy- és kiskereskedésben forgalmazott 18 termék árának alakulását. Chiriţoiu szerint májusban és júniusban a hiper- és szupermarketekben 12, míg a kiskereskedésekben 9 százalékkal lettek olcsóbbak a vizsgált élelmiszerek.