Összességében a gyümölcsök és a zöldségek ára nőtt a leginkább
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában – derül ki a Versenytanács által készített, a kilenc legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc által közölt árakat górcső alá vevő elemzéséből.
2020. november 23., 08:592020. november 23., 08:59
Ha a termékkategóriákat vizsgáljuk, akkor zöldségek és gyümölcsök ára nőtt a legmeredekebben, 22,5 százalékkal, de a legnagyobb drágulást a feldolgozott hústermékeken belül, a Victoria sonkaszaláminál regisztrálták – idézi az elemzés fontosabb következtetéseit az Economica.net gazdasági hírportál.
„Az élelmiszerkereskedelem a járványidőszak hőse. A lakossági pánik, a logisztikai láncban vagy a szállításban felmerülő problémák ellenére rugalmasnak bizonyult,
Most ugyanez a helyzet a Covid-19-tesztekkel” – nyilatkozta Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke az elemzést ismertető hétvégi eseményen.
Októberben már az ötödik egymást követő hónapban emelkedtek, január óta a legmagasabb szintre nőttek a világpiaci élelmiszerárak a szemestermények, növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulása miatt a FAO adatai szerint.
Eközben mindössze hat terméknek csökkent az ára: a csirke alsócomb, a csont nélküli csirkemell, a sárgarépa, a fehér burgonya, az XL-méretű tojás és a hagyma lett olcsóbb.
Általában véve a hústermékek ára 11,8 százalékkal nőtt a 2019. január–július időszakhoz viszonyítva. A kategórián belül mérték viszont a legnagyobb áremelkedéseket,
Az augusztusi 2,7 százalékról szeptemberben 2,5 százalékra mérséklődött az éves inflációs ráta Romániában.
A tejtermékek és a tojás ára nőtt a legkevésbé, de az elemzés készítői szerint ennek fő oka, hogy jelentős mértékben esett az XL-méretű tojások ára.
A repülőjegy, a cigaretta és a bab drágult a legjobban augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva, miközben olcsóbb lett a burgonya, az üzemanyagok és a telefonszolgáltatás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss jelentéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!