
Összességében a gyümölcsök és a zöldségek ára nőtt a leginkább
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában – derül ki a Versenytanács által készített, a kilenc legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc által közölt árakat górcső alá vevő elemzéséből.
2020. november 23., 08:592020. november 23., 08:59
Ha a termékkategóriákat vizsgáljuk, akkor zöldségek és gyümölcsök ára nőtt a legmeredekebben, 22,5 százalékkal, de a legnagyobb drágulást a feldolgozott hústermékeken belül, a Victoria sonkaszaláminál regisztrálták – idézi az elemzés fontosabb következtetéseit az Economica.net gazdasági hírportál.
„Az élelmiszerkereskedelem a járványidőszak hőse. A lakossági pánik, a logisztikai láncban vagy a szállításban felmerülő problémák ellenére rugalmasnak bizonyult,
Most ugyanez a helyzet a Covid-19-tesztekkel” – nyilatkozta Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke az elemzést ismertető hétvégi eseményen.

Októberben már az ötödik egymást követő hónapban emelkedtek, január óta a legmagasabb szintre nőttek a világpiaci élelmiszerárak a szemestermények, növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulása miatt a FAO adatai szerint.
Eközben mindössze hat terméknek csökkent az ára: a csirke alsócomb, a csont nélküli csirkemell, a sárgarépa, a fehér burgonya, az XL-méretű tojás és a hagyma lett olcsóbb.
Általában véve a hústermékek ára 11,8 százalékkal nőtt a 2019. január–július időszakhoz viszonyítva. A kategórián belül mérték viszont a legnagyobb áremelkedéseket,

Az augusztusi 2,7 százalékról szeptemberben 2,5 százalékra mérséklődött az éves inflációs ráta Romániában.
A tejtermékek és a tojás ára nőtt a legkevésbé, de az elemzés készítői szerint ennek fő oka, hogy jelentős mértékben esett az XL-méretű tojások ára.

A repülőjegy, a cigaretta és a bab drágult a legjobban augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva, miközben olcsóbb lett a burgonya, az üzemanyagok és a telefonszolgáltatás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss jelentéséből.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!