
Valóságos adok-kapokká alakult a Romsilva és a környezetvédelmi minisztérium között a faanyagok licitjének kiindulási ára körül kialakult nézeteltérés: a felek egymásra mutogatnak, miközben a Versenytanács próbálja csillapítani a kedélyeket, és normális mederbe terelné az árakat.
2016. január 28., 19:502016. január 28., 19:50
2016. január 28., 20:142016. január 28., 20:14
A Versenytanács próbálja csillapítani a kedélyeket, és normális mederbe terelné az árakat. Közben csütörtökön a kormány közölte, vizsgálatot indított a Romsilvánál a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, az állami erdészet elmúlt két évben lebonyolított tevékenységét veszik górcső alá. A botrány akkor pattant ki, amikor a faipari vállalkozók és bútorgyártók bojkottálni kezdték az állami erdészet árveréseit, mivel túl magasnak tartották a kikiáltási árat. Kedden utcára is vonultak, így nyomatékosítva elégedetlenségüket.
Egymásra mutogatnak, törvénnyel takaróznak
A Romsilva viszont ezek után közleményben mosta kezeit, mondván, ők nem tesznek mást, mint betartják a kormány által elfogadott szabályzatot, korábban pedig több ízben is jelezték, hogy a dokumentum zavaros, többféleképpen is értelmezhető, és nehéz alkalmazni.
„Miután a kormány elfogadta a szabályzatot, meglepődve tapasztaltuk, hogy a szöveg különbözik attól, amiről egyeztettünk, és amiről megállapodtunk a munkacsoportban, illetve a közviták alkalmával. Éppen ezek a módosítások teszik a dokumentumot zavarossá, értelmezhetővé és nehezen alkalmazhatóvá. Ilyen körülmények között a Romsilva vezetősége azonnal írásban jelezte a helyzetet a miniszterelnöknek, a törvényhozási tanácsnak és a környezetvédelmi minisztériumnak, és kérte ezeknek az aspektusoknak a tisztázását, beleértve a faanyag piacának szintjét is. Ugyanezeket jelezték a környezetvédelmi tárca új vezetőinek is, amint beiktatták őket” – fogalmaztak az állami erdészet képviselői.
Megjegyezték továbbá, hogy ismételt jelzéseikre nem kaptak választ, így 2015. december 10-én a Romsilva vezetősége panaszt emelt a 2015/924-es számú kormányrendelet ellen. A környezetvédelmi tárca illetékeseivel folytatott 2015. december 29-ei egyeztetésen pedig abban állapodtak meg, hogy a helyzet rendezése érdekében szükség van a kormányrendelet módosítására, és rögzítették azokat az intézkedéseket, amelyeket azonnal foganatosítani kell. „A Romsilva azonnal megtette azokat a lépéseket, amelyek az állami erdészet hatáskörébe tartoztak” – mutat rá a közlemény.
A környezetvédelmi minisztérium eközben még múlt héten azt közölte: az elvégzett felmérésből, illetve a gazdasági szereplők által az árverések kudarcának megindoklására felhozott érvek alapján kiderül, hogy a Romsilva által meghatározott árak igen magasak. A tárca azt is jelezte, hogy újabb álláspontot kért a Versenytanácstól arról, hogyan állapítják meg a referenciaárakat. A testület korábbi véleménye egyébként az volt, hogy a referenciaárakat a piac függvényében kell meghatározni, és rámutatott, a Romsilvának nem kötelessége a 2015-ös átlagárat figyelembe venni az árak megállapításánál, ahogyan az a Romsilva igazgatójának a fajták szerinti referenciaárakról szóló indoklásában szerepel.
A Versenytanács beszól
Eközben a Versenytanács úgy döntött, saját területükön hallgatja meg a faipari vállalkozókat, illetve az érintett önkormányzatokat, ezért a testület egy küldöttsége, élén Bogdan Chiriţoiu elnökkel (képünkön) – a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint – szerdán Hargita megyébe érkezett, ahol a helyi hatóságokkal és az üzleti szféra képviselőivel egyeztettek, hogy megtudják, milyen problémákkal kell szembenézniük helyi szinten.
Chiriţoiu szerdai csíkszeredai sajtótájékoztatóján pedig hírügynökségi beszámoló szerint már egyenesen arról beszélt, hogy az állami erdészet „túllő a célon”, és „túlzóan” értelmezi a törvényt. „Talán amiatt, hogy a Romsilva túllőtt a célon, úgy értékelték a kormányhatározat előírásait, miszerint a liciteken a piac körülményei között kell értékesíteni, hogy az árverésen a kikiáltási árnak az előző évi átlagárnak kell lennie. Tehát megnézem, menynyi volt az átlagára az illető fafajtának, és innen indítom a licitet. Ez túlzó hozzáállásnak tűnik számomra, mivel a kormányrendelet csak azt mondja, hogy a piac körülményei között kell értékesíteni. A piac nem nő örökké, a piac mehet felfelé és lefelé is, nézzék meg a kőolaj árát. Tehát a természetnek nincs olyan szabálya, hogy az árak örökké felfelé tartanak” – magyarázta Bogdan Chiriţoiu.
Mint mondta, megérti az iparág képviselőinek tiltakozását, és azoknak a gazdasági szereplőknek az elégedetlenségét, akik a kikiáltási ár állandó növekedésére panaszkodnak. Azt ajánlotta a Romsilvának, hogy induljanak a legalacsonyabb árról, „akár nulláról”, mivel „a cégek közötti verseny révén áll be az ár a piaci szintre”.
Véleménye szerint egyébként a helyzetet a Romsilva és a környezetvédelmi minisztérium közötti konfliktus generálja, akik kölcsönösen támadják egymást a fapiacon kialakult állapotok miatt. Szerinte ez „túlzás”, s „jóindulattal és bátorsággal” rendezni lehetne.
Chiriţoiu felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a Versenytanács vizsgálata „minden irányban” folytatódik, és azt tanácsolta a Romsilvának, hogy ne éljen viszsza „fontos piaci helyzetével”, mivel az általa vezetett intézménynek megvannak a törvény adta lehetőségei arra, hogy közbelépjen.
Amint arról beszámoltunk, kedden több ezer erdész, erdőtulajdonos és fafeldolgozó érkezett Bukarestbe az ország minden sarkából, hogy a kormánypalota előtt tüntessen. A Román Erdészek Egyesülete szervezte tiltakozásra több mint 3500-an gyűltek be a Győzelem térre. Az erdészek legfőbb kifogása a faanyag áremelkedése.
„Azt akarjuk, hogy az árak térjenek vissza a normális szintre, ahol tavaly év végén voltak, mert most, hogy a Romsilva úgy döntött, 300-szorosása emeli a minimális kikiáltási árat, a tevékenységünk gyakorlatilag megrekedt” – szögezte le Ciprian Muscă, a Bukovinai Erdészek Egyesületének elnöke. A tüntetők azt is követelték, történjenek a Romsilva általi faanyag-értékesítés és eladás átlátszóbbá tételére irányuló intézkedések, tiltsák meg a Romsilvának, hogy árverés nélkül birtokoljon és hasznosítson az állam köztulajdonába tartozó faanyagot, a faanyagot nyílt kikiáltásos árverésen értékesítsék, ne legyen többé titkos, borítékos licit, továbbá az erdőőrségek végezzenek időszakos ellenőrzéseket a Romsilva által kezelt erdőkben, az állami erdészet pedig váljon politikamentessé.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!